Miután 1849 szeptemberében újra indult a tanítás a pesti egyetemen, a Bölcsészettudományi Karon szlavisztikai előadásokat is lehetett hallgatni Lingua et literatura slavica címen. A pesti szlavisztika kezdetei egybeesnek a bécsi szlavisztika indulásával, hiszen Fran Miklošič is 1849-ben alapította a Bécsi Egyetemen a Szlavisztika Tanszéket. A pesti Bölcsészkar első szlavistája Ferenc József volt, a tudományos értelemben vett szlavisztika első művelője és professzora pedig Asbóth Oszkár, aki 1880-ban mint egyetemi magántanár kezdte el pályáját, s egészen 1920-ban bekövetkezett haláláig volt a Szláv Tanszék tanszékvezető tanára. Többek között a magyar-szláv nyelvi érintkezések témakörével foglalkozott, de nagy érdeklődéssel tanulmányozta a muravidéki szlovén nyelvet is. Asbóth tanszékvezetői pozíciójának is köszönhető, hogy 1894-ben megalakulhatott a budapesti egyetemen az önálló Horvát Tanszék, amely egészen 1938-ig állt fenn. A Horvát Tanszék első vezetője a magyarul is jól tudó, zágrábi származású Margalits Ede volt.

A nyugati szláv nyelvek (ezen belül a szlovák nyelv is) 1921-től kaptak nagyobb figyelmet, ami Melich János szlavista professzori kinevezésével függött össze. Melich a nyugati szláv nyelvekre összpontosított, nagy figyelmet szentelt a szlovák nyelvnek és kultúrának. Az 1930-as években kezdeményezte a szlovák nyelv és irodalom szakos középiskolai tanárok képezését. Később a Bölcsészettudományi Kar dékánjaként, majd a Tanárképző Intézet igazgatójaként is hozzájárult a pedagógusképzés reformjához a karon. 1941-ben Melich János nyugdíjba vonulása után Kniezsa Istvánt nevezték ki tanszékvezetőnek, aki eredményesen lobbizott azért, hogy a domináns nyelvvé, illetve szakká vált orosz nyelv mellett kutatócsoportok alakulhassanak meg, amelyek régi szláv nyelvemlékek felkutatásával, magyarországi szláv nyelvjárások gyűjtésével, illetve nyelvjárási atlaszok szerkesztésével foglalkozhassanak. A kutatócsoportok működése eredményeként számos magyarországi szlovák település nyelvjárását feldolgozó monográfia látott napvilágot, és elkészült a Magyarországi szlovák nyelvjárások atlasza is. Foglalkozott helynévkutatással, személynevek vizsgálatával és tudományos pontossággal dolgozta fel a magyar nyelv szláv jövevényszavait.

A második világháborút követően a Szláv Tanszéken, amelyet Kniezsa István, majd halála után 1965-től Hadrovics László vezetett, szerbhorvát szakon is lehetett tanulni. A szerbhorvát szak oktatói a tanszékvezető mellett Póth István és Mokuter Iván voltak. Hadrovics László folytatta elődei etimológiai kutatásait, nagy érdeklődéssel foglalkozott horvát nyelvészeti témákkal, de jelentős eredményeket ért el a magyar nyelvészet területén is.

Az 1951/1952-es tanévben megalakult a bolgár szak és megkezdődött a bolgár nyelv oktatása. Az első oktató Totka Marinova anyanyelvi lektor volt, aki Bulgáriából érkezett, majd 1953-ban Nagypál Teréz kidolgozta a szak tantervét és bekapcsolódott az oktatásba. Később a szak oktatója volt Pandur Julianna és Katus Elvira is. A szak jelenlegi oktatói Dudás Márai nyelvész, Menyhárt Krisztina irodalmár, Georgi Velev lektor.

Az ötvenes évek közepén létrejött a cseh szak, első kiváló oktatója Dobossy László volt, aki a cseh témákkal mindig cseh-magyar komparatisztikai megközelítésben foglalkozott, több kismonográfiát írt, és szerzője volt a Cseh-magyar nagyszótárnak. Dobossy László nyugdíjba vonulása után a cseh irodalom oktatását Hankó B. Ludmilla és Heé Veronika vette át. A szak jelenlegi oktatói (Fedoszov Oleg nyugdíjba vonulása után) Tölgyesi Tamás nyelvész, Janiec-Nyitrai Agnieszka irodalmár, Milan Orálek lektor, Berkes Tamás.

Hadrovics László után 1975-től Király Pétert töltötte be a tanszékvezetői pozíciót, aki Melich és Kniezsa nyomdokain a magyar-szláv kapcsolatoknak szentelt különleges figyelmet és szlovák nyelvészetet oktatott. A tanszék oktatója volt Gregor Ferenc is, aki 1978-ban lett a budapesti szlovakisztika első kinevezett professzora. Később a szlovák szakon szlovák irodalmat Gyivicsán Anna oktatott, nyelvészetet pedig Zsilák Mária. A szak jelenlegi oktatói: Kiss Szemán Róbert irodalmár, Császári Éva nyelvész, István Anna, irodalmár és a tanárképzés felelőse, Viktoria Kissová lektor.

1987-ben a tanszék vezetését Nyomárkay István vette át, és 2003-ig tanszékvezető egyetemi tanárként tevékenykedett. Fő kutatási területe a magyar-délszláv, azon belül is kiemelten a magyar-horvát nyelvi kapcsolatok vizsgálata volt. Az 1990-es évek politikai eseményei – Jugoszláviai széthullása – a szerbhorvát szak életére is hatással voltak, ugyanis 1992-ben megalakult az önálló horvát és szerb szak. A horvát szakon Lukács István oktatott régi és újabb horvát irodalmat, Nyomárkay István és Krékity Tamás, majd később Vig István pedig horvát nyelvészetet. A szak jelenlegi oktatói Lukács István irodalmár, Dudás Előd nyelvész, Mann Jolán irodalmár, Rene Čipanj-Banja lektor.

A szerb irodalmat Milosevits Péter, a nyelvészetet pedig Sztepanovity Predrág tanították. A szerb szak jelenlegi oktatói Urkom Aleksander nyelvész, Borál Svetlana irodalmár, Šuput Andrea lektor.

1981 szeptemberében nyílt meg a szlovén lektorátus, az első lektor Vlado Nartnik volt. A bolognai képzés bevezetésével a korábbi szláv szakok mellett akkreditálták a szlovén szakot is, és 2006 őszén beiratkoztak az első hallgatók. A szak irodalmár oktatója Lukács István, nyelvészei Lukácsné Bajzek Mária, Rágyanszki György, lektora pedig Mladen Pavičić.

A tanszék az 1988/89-es tanévben macedón lektorátussal bővült, az első lektor Dimitar Pandev volt. A macedón nyelv iránt azóta is töretlen az érdeklődés. A lektorátus jelenlegi lektora Zlatko Panzov.

2004-től a tanszéket felváltva Lukács István, Kiss Szemán Róbert és Zsilák Mária vezették, 2024-től a vezetést Menyhárt Krisztina vette át.

Képzési programok

A Szláv Tanszék hat szakán (bolgár, cseh, horvát, szerb, szlovák, szlovén) nyelvet, nyelvészetet és irodalmat BA és MA képzésben lehet tanulni, de vannak rövid és teljes ciklusú tanári szakjaink és BA nemzetiségi szakirányaink is. Az MA-tanulmányok végeztével a hallgatók a Nyelvtudományi Doktori Iskola és az Irodalomtudományi Doktori Iskola szlavisztikai programjaira jelentkezhetnek, amelyek keretében nyelvészeti és irodalomtudományi tanulmányokat folytathatnak. Minden szakunkon anyanyelvi lektorok nyújtanak magas szintű nyelvi képzést.

Kutatási területek, projektek

Szakjaink oktatói aktív kutatók is, kutatómunkájuk során nagy hangsúlyt fektetnek a szláv-magyar nyelvi, irodalmi és kulturális kapcsolatoknak, foglalkoznak nyelvjáráskutatással, összehasonlító frazeológiai kutatásokkal, régi és mai irodalommal, szociolingvisztikával, lexikológiával és nyelvtörténettel is. A tanszékünk oktatói több OTKA-pályázatot nyertek, a többéves kutatómunka eredményeképpen több fontos mű született és segítette a fiatal kollégák szakmai előmenetelét. A szlovén szak oktatói, doktoranduszai és volt hallgatói az EMMI megbízásából az Akadémiai Kiadó együttműködésével elkészítették a Magyar-szlovén nagyszótárt, amely 2019 óta regisztráció után hozzáférhető a kiadó szotar.net oldalán. A szerb szak oktatói elkészítették a Magyar-szerb nagyszótárt, amely hamarosan ugyancsak hozzáférhetővé válik a fenti címen. Tanszékünk A tudomány mindenkié címmel évek óta vidéki helyszíneken rendszeresen megszervezi az éves tudományos konferenciát, az ott elhangzott előadásokat pedig konferenciakötetben jelennek meg. A Szláv Tanszék keretén belül Lukács István gondozza az Opera Slavica Budapestinensia című könyvsorozatot, amely a magyarországi szlavisztika egyik leggazdagabb és legvitálisabb tudományos sorozatává nőtte ki magát.

A tanszék jeles tanárai tagjai a Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae szerkesztőbizottságának, főszerkesztője pedig Lukács István.

A tanszék összes szakja és oktatója részt vesz a BTK Közép-európai tanulmányok és a Balkán-tanulmányok interdiszciplináris MA képzéseiben is.

Nemzetközi és hazai szakmai kapcsolatok

Szakjaink oktatói és kutatói szerteágazó szakmai kapcsolatokat ápolnak külföldi és hazai egyetemek és akadémiák szlavisztikai intézeteivel, valamint egyéb szakmai szervezetekkel, nemzetiségi kutatóintézetekkel. Számos közös pályázatot készítettek elő és közös projekteket valósítanak meg.

Hallgatóink számos külföldi ösztöndíjat pályázhatnak meg (CEEPUS, Erasmus, Visegrádi Ösztöndíjprogram), nyelvi kurzusokon és nyári egyetemeken vesznek részt, valamint az Intézetünk által szervezett Nemzetközi Szlavisztikai Diákkonferencián is.