Életrajzi adatok

Született: Sopron, 1949. december 25.

Egyetemi tanulmányok

• 1969–74: budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, orosz—lengyel szak, közben részképzés: 1 félév Varsói Tudományegyetem (1971/72), 1 félév moszkvai Lomonoszov Egyetem (1973/74).
• 1980–84: levelező aspirantúra a moszkvai Lomonoszov Egyetem Bölcsészettudományi Karának Orosz Nyelvészeti Tanszékén.

Munkahelyek

ELTE Bölcsészettudományi Kar Orosz (1995-től: Keleti Szláv és Balti) Filológiai Tanszék:

• 1974–76: tudományos továbbképzési ösztöndíjas,
• 1976–81: tanársegéd,
• 1981–86: adjunktus,
• 1986-tól docens,
• 1991–2002 tanszékvezető,
• 2003-2014 az Ukrán Filológiai Tanszék vezetője,
• 2006-tól egyetemi tanár
• 2016-tól professor emeritus

Nyíregyházi Főiskola Bölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai Kar Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszék:

2006-2011: meghívott egyetemi tanár, tanszékvezető (részfoglalkozás)

Tudományos fokozatok, disszertációk

• 1976: bölcsészdoktor, okl.sz.: 135/1975-76. (“Lengyel jövevényszavak a XIV–XVI. századi orosz nyelvben”). Témavezető: Baleczky Emil.
• 1984: kandidátus, okl.sz.: 10557 (“Zapadnorussko-velikorusskie jazykovye kontakty v XV v.”). Témavezető: Boris A. Uspenskij.
• 2001: habilitáció, okl. sz.: 314/2001 (“Oláh Miklós Athilá jának ófehérorosz és ólengyel fordítása”).
• 2005: az MTA doktora, anyakönyvi szám: 4491. („Oláh Miklós Athila című munkájának XVI. századi lengyel és fehérorosz fordítása”)

Munkakör: professor emeritus, Szláv és Balti Filológiai Intézet Ukrán Filológiai Tanszék

 Munkáltató szervezeti egység: ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet, Ukrán Filológiai Tanszék

Elérhetőség:

ELTE BTK Ukrán Filológiai Tanszék

Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/D.
Telefon: (+36 1) 411 67 00/5383
Fax: (+36 1) 485 52 10
e-mail: zoltan.andras@staff.elte.hu
Internet: https://sites.google.com/site/zoltandr/

Publikációk és hivatkozások listája: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=authors10006217

Oktatási tevékenység:

• ószláv nyelv
• orosz történeti nyelvtan
• ukrán történeti nyelvtan
• az orosz irodalmi nyelv története (XI-XVIII. sz.)
• az orosz szókincs története
• a szláv nyelvek történeti-összehasonlító nyelvtana
• a Litván Nagyfejedelemség nyugatorosz kancelláriai nyelve
• szláv-magyar nyelvi kapcsolatok
• orosz paleográfia

TUDOMÁNYOS KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG:

A Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja (1977–), titkára (1990–1995), a Választ­mány tagja (1995–), a Modern Filológiai Társaság, a Magyar Ukrainisták Egyesülete tagja, a  Magyar Alborutenisták Egyesületének elnöke. – Vezetésével készült el az orosz nyelvészeti doktori iskola programja, amelynek ideiglenes akkreditálása óta (1993, jelenleg a Nyelvészeti Doktori Iskola keretében működő orosz nyelvészeti program) vezetője, emellett éveken keresztül állandó előadója volt a szláv nyelvészeti doktori programnak is. Tanszékvezetői működéséhez fűződik az alborutenisztika és a baltisztika meghonosítása a magyar felsőoktatásban, s ezzel az Orosz Filológiai Tanszék átalakítása Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszékké (1995). Számos kandidátusi, PhD és habilitációs értekezés védésén vett részt hivatalos birálóként, ill. bíráló bizottsági tagként, témavezetője volt 10 megvédett PhD-értekezésnek. Tagja a Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae c. szlavisztikai szakfolyóirat szerkesztő bizottságának (1996–), felelős szerkesztője volt a Studia Russica c. tanszéki tudományos évkönyvnek (1994–2018).Több alkalommal adott elő a SzTE szláv nyelvtörténeti programjának a keretében, az ELTE magyar nyelvészeti doktori programján belül is tartott szlavisztikai kurzust. Megszer­vezte a „Hungaro-Alboruthenica 1996” (Bp., 1996), „A Litván Nagyfejedelemég és a mai Közép- és Kelet-Európa nyelvei: Analógiák és folytonosság” (Bp., 1998), a “Hun­garo-Baltoslavica 2000” (Bp., 2000) és az „Udvari István emlékkonferencia” (Nyíregyháza, 2005)  c. nemzetközi tudományos konferenciákat, társszervezője volt a “Kelet-Európa Báthory István korában” (Grodno, 1996), a „Мовы ў Вялікім Княстве Літоўскім і краінах сучаснай Цэнтральнай і Усходняй Еўропы: традыцыі і пераемнасць” (Breszt, 2004), a „Baleczky Emil emlék­konferencia” (Bp., 2007) c. nemzetközi konferenciáknak, „A víz a szláv frazeológiában és paremiológiában” (Bp., 2013)  és a POLYSLAV XVIII c. nemzetközi tudományos konferenciák szervező bizottságának elnöke volt.

RÉSZVÉTEL A NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS ÉLETBEN:

Részt vett és előadást tartott a IX. (Kijev, 1983), a X. (Szófia, 1988), a XI. (Pozsony, 1993), a XII. (Krakkó, 1998), a XV. (Minszk, 2003) és a XVI. (Belgrád, 2008) nemzetközi szlavisztikai kongresszuson, a II. (Lvov, 1993), a III. (Harkov, 1996), a IV. (Odessza, 1999), az V. (Csernovci, 2002), a VI. (Doneck, 2005) és VIII. (Kijev, 2013) nemzetközi ukrainisztikai kongresszuson, a II., a III. és a IV. nemzetközi alborutenisztikai kongresszuson (Minszk, 1995, 2000, 2005), az Orosz Nyelv és Irodalomtanárok Nemzetközi Egyesületének (MAPRJAL) X. kongresszusán (Szentpétervár, 2003), a VII. Nemzetközi Magyar Nyelvtudományi Kongresszuson (Bp., 2004), az International Council for Central and East European Studies (ICCEES) VII. világkongresszusán (Berlin, 2005), valamint számos külföldi konferencián (Moszkva, Krakkó, Varsó, Minszk, Kijev, Opole, Iława, Bécs, Oslo, Münster, Róma, Jeruzsálem, Prága, Tartu, Vilnius, Beregszász, Besztercebánya, Łódź, Rab stb.). Meghívott előadóként tartott előadást a moszkvai, a gdański, a velencei, az urbinói, a münsteri, a kölni, a krakkói, a varsói, a bécsi, a göttingeni és a lublini egyetemen. 2007/2008-ban két féléven át a Bécsi Egyetem vendégprofesszora volt, 2013 októberében pedig a pavlodari (Kazahsztán) Szultanmahmut Torajgirov Állami Egyetemen volt vendégelőadó. Tanulmányai jelentek meg többek között orosz, lengyel, bolgár, osztrák, norvég, szlovén, olasz, ukrán, fehérorosz, német, izraeli, holland, litván, lett, cseh, észt, kazah folyóiratokban és gyűjteményes kötetekben. Tagja volt (2013–2018) a Nemzetközi Szlavisztikai Komiténak (Международный комитет славистов); tagja és (1998–2003 között) elnöke volt a Nemzetközi Szlavisztikai Komité Átírási Bizottságának, tagja (2005–) a Nemzetközi Szlavisztikai Komité Frazeológiai Bizottságának, (2013–) Etimológiai Bizottságának, az Alborutenisták Nemzetközi Egyesülete Választmányának (1995–). Tagja (2012–) a Словѣне — Slověne (Moszkva, Oroszország)  c. folyóirat szerkesztő bizottságának, továbbá (2005–) a Веснік Брэсцкага універсітэта, Серыя філалагічных навук: Літаратуразнаўства, Мовазнаўства (Breszt, Fehéroroszország);  (2012–2015) a Studia Etymologica Cracoviensia (Krakkó, Lengyelország),  (2013–) a Веснік БДУ, Серыя 4: Філалогія, журналістыка, педагогіка (Minszk, Fehéroroszország), (2015­–) a Slavia Occidentalis (Poznań, Lengyelország), (2018–) az Acta Baltico-Slavica (Varsó, Lengyelország), (2018–) a Філологічний часопис (Umany, Ukrajna), (2018–) az Україна: культурна спадщина, національна свідомість, державність (Lviv, Ukrajna) és (2019–) a Мовознавчий вісник (Cserkaszi, Ukrajna) c. folyóiratok nemzetközi  szerkesztői tanácsának.

RÓLA SZÓLÓ IRODALOM:

• Барань, Єлизавета, На нивi слов'янського мовознавства (до 60-рiччя вiд дня народження Андраша Золтана): Українська мова, 2010, № 1, 126–128.
• Мушкетик, Леся,  Відомому угорському славісту Андрашу Золтану – 60!: Слов’ян­ський світ 7 (2009) 153–160.
• Ісаєвич, Я. Д., ЗО́ЛТАН Андраш. Енциклопедія Сучасної України. Т. 10 : З – Зор. Київ: Поліграфкнига, 2010. ISBN 978-966-02-5721-4 (Т. 10) http://esu.com.ua/search_articles.php?id=17042
• Who’s Who in the World 2010. 27th Edition. New Providence, NJ: Marquis Who’s Who, 2010. 3036.
• Прыгодзіч, М. Р. Беларуская мова ў працах замежных лінгвістаў. Мінск: БДУ, 2010. 99–159. (ISBN 978-985-518-328-1, 184 с.)
• [Валерый Пазднякоў], Золтан (Zoltán) Андраш. -- In: Т. У. Бялова (галоўны редактар), Вялікае княства Літоўскае: Энцыклапедыя. Т. 3 Дадатак А–Я. Мінск: Беларуская Энцыклапедыя імя Петруся Броўкі, 2010. 234. ISBN 978-985-11-0487-7 (http://vkl.by/articles/978).
• Андраш Золтан. ­– In: Вікіпедыя: Свабодная энцыклапедыя. 2015. http://be.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D0%BD%D0%B4%D1%80%D0%B0%D1%88_%D0%97%D0%BE%D0%BB%D1%82%D0%B0%D0%BD
• Moser, Michael: András Zoltán fünfundsechzigjährig: Studia Slavica Hung. 59 (2014) 478–479.
• Péter Mihály, Zoltán András 65 éves. — In: Hegedűs Iván, Janurik Szabolcs, Laczházi Aranka (szerk.), Szlávok és magyarok: Köszöntő könyv Zoltán András 65. születésnapjára. Budapest: ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézet, 2015. 7–9.
• Zoltán András nyelvész, szlavista (1949. december 25.): Hetvenhét jeles hetvenes. Napút 21/1 (2019) 151–152. http://www.naputonline.hu/2019/04/26/xxi-evfolyam-01-szam-hetvehet-jeles-hetvenes/
• Барань, Єлизавета, Славіст високої проби (до 70-річчя від дня народження Професора Андраша Золтана): Діалектологічні студії. 12: Діалект і пам’ятка / відп. ред. П. Гриценко, Н. Хобзей. Львів: Інститут українознавства ім. І. Крип’якевича НАНУ, 2019. 596–599.
• Барань, Єлизавета, Наукові вершини Андраша Золтана (до 70-річчя від дня народження): Волинь-Житомирщина. Історико-філологічний збірник з регіональних проблем 30 (2019) 104–106. http://real.mtak.hu/id/eprint/118851
• Коницкая, Елена: Профессору Будапештского университета им. Лоранда Этвеша Андрашу Золтану — 70 лет. Slavistica Vilnensis 64/2 (2019) 152–154. DOI: https://doi.org/10.15388/SlavViln.2019.64(2).29  
• Jászay László, Zoltán András 70 éves: Magyar Nyelv 116 (2020) 250–253. DOI: 10.18349/MagyarNyelv.2020.2.250
• Прыгодзіч, М. Р., З берагоў быліннага Дуная. – In: Золтан, Андраш, Выбраныя працы па беларускім мовазнаўстве.  Склад.: А. А. Прыгодзіч, М. Р. Прыгодзіч; пад агул. рэд. М. Р. Прыгодзіча. – Мінск: БДУ, 2023. 4–8. (ISBN 978-985-881-528-8)   

Elismerések:

• 1997: Martinas Mažvydas Emlékérem (Litvánia),
• 1997–2001: Széchenyi Professzori Ösztöndíj,
• 2001–2004: Széchenyi István Ösztöndíj,
• 2010: Szent-Györgyi Albert-díj
• 2010: Franciszk Szkarina-érem (Fehéroroszország)
• 2012: Hodinka Antal-díj
• 2016: Magyar Érdemrend Tisztikeresztje
• 2021: Litván Érdemrend Lovagkeresztje (Litvánia)