Született: Tatabánya, 1969. 07.20.

TANULMÁNYOK:

1983-1987: Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium, Esztergom
1989-1994: ELTE BTK nappali tagozat (orosz-lengyel szak)
1995-1998: PhD program (szláv nyelvészet), nappali tagozat

FŐÁLLÁSÚ MUNKAHELYEK:

1987-1988: Bokodi Hőerőmű, lengyel fordító
1994: ELTE BTK Lengyel Filológiai Tanszék, egyetemi tanársegéd
2001: ELTE BTK Lengyel Filológiai Tanszék, egyetemi adjunktus
2015: ELTE BTK Lengyel Filológiai Tanszék, habilitált egyetemi docens

ISKOLAI VÉGZETTSÉG:

1994: lengyel szakos filológusi diploma az ELTE Bölcsészettudományi Karán
1996: orosz nyelv és irodalom szakos előadói diploma az ELTE Bölcsészettudományi Karán

2001: PhD nyelvtudomány, ELTE Bölcsészettudományi Kar
2012: Habilitáció

Nyelvismeret

Anyanyelv: magyar

Felsőfok: angol, lengyel, orosz, német

Középfok: latin, svéd

• lengyel nyelvismeret (minor szak)
• lengyel nyelvészet 1. (fonetika, morfológia)
• lengyel nyelvészet 2. (szintaxis)
• lengyel nyelvészeti szakszeminárium (aspektológia)
• szövegtan
• szociolingvisztika
• lengyel kultúra 2.

Fő kutatási területem az aspektológia és a tempuszológia. Érdeklődésem ennek megfelelően legfőképp az (általános nyelvészeti kontextusba helyezett) lengyel igeaspektusra és az ezzel összefüggő nyelvi idő kategóriájára irányul. Érdekelnek azonban más, az aspektológiához csak részben vagy egyáltalán nem kapcsolódó területek is, mint pl. az esetenként a szlavisztikával összefüggő germanisztikai kérdések, a nyelv és a kultúra kapcsolata, a szlengkutatás, valamint a glottodidaktika, így fontosnak tartom, hogy röviden ezekről is szóljak.   

Doktori disszertációm, melyben a lengyel aspektusjelentések funkcionális német és magyar megfelelőit vizsgáltam behatóbban, kitérve egyben az aspektus kérdéskörének nyelvtörténeti vonatkozásaira is, természetesen nem előzmények nélküli. A kérdés vizsgálata során - mivel az aspektus kutatása lengyel-magyar viszonylatban nem tekint vissza nagy múltra (néhány e témában megjelent rövidebb tanulmányon: Porcsalmy, É. 1984, Bárkányi Z. 1984, Kerényi G. 1984, és a lengyel nyelvkönyvek idevágó megállapításain kívül nem sok anyag állt rendelkezésre) - egyrészt magáról a lengyel nyelvről szóló művek (Agrell 1908, W. Śmiech 1971, C. Piernikarski, E. Koschmieder 1934, ), másrészt általános nyelvészeti cikkek részletei (Kiefer F. 1996), valamint az orosz-lengyel (pl. Tyihomirova 1978, valamint N. E. Ananjewa vagy E. V. Petruhina munkái), de leginkább az orosz-magyar (midenekelőtt Jászay László, Krékits József, Pete István művei), illetve a lengyel-német (J. Czochralski J. 1972, T. Czarnecki T. 1998, W. Cockiewicz 1992)  konfrontatív munkák jelentettek komolyabb segítséget. (PhD értekezésem megvédése előtt természetesen magam is szerepeltem előadásokkal, s közöltem több, a témához kapcsolódó tanulmányt is: pl. az 1994 május 24-én és 25-én megrendezett Nemzetközi Tudományos Polonisztikai Konferenciánkét, az igeaspektussal foglalkozó előadással vettem részt, melyeknek anyagát a Polono-Hungarica 7. számában publikáltam, az 1998 november 9-10 között rendezett Nemzetközi Tudományos Polonisztikai Konferencián a lengyel igeaspektus magyar funkcionális megfelelőiről tartottam előadást, amely 2000-ben jelent meg a konferencia anyagát közreadó Polono-Hungarica c. sorozat 8. számában, 1999 október 4-6. között a Gdański Egyetem rendezésében, valamint a Johann Gottfried Herder Alapítvány és a Stiftung für die deutsch-polnische  Zusammenarbeit támogatásával tartott "Aspektualität in germanischen und slawischen Sprachen" c. nemzetközi tudományos konferencián pedig szintén előadással vettem részt, amelynek anyaga az azonos című kötetben jelent meg 2000-ben. Ezen előadások egyes részletei beépültek a doktori értekezésembe. Maga a mű átdolgozott formában "Az aspektus története és tipológiája" címen jelent meg a Philosophiae Doctores sorozatban 2004-ben, az Akadémiai Kiadó gondozásában, miután 2003-ban elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kiemelkedő doktori disszertációk publikálására kiírt pályázatát.) 
Mivel PhD munkámban az igeaspektus kérdését általános nyelvészeti kontextusba helyezve vizsgáltam, sőt értekezésemben jelentős súllyal szerepeltek a szlávon kívül a germán (konkrétan a gót és a német) aspektuskategóriával kapcsolatos kérdések is, disszertációm megvédése után hasznosnak láttam a kutatást ebben az irányban is - a glottodidaktikai szempontokat fokozottabban érvényre jutattva - tovább folytatni. Az eredmény egy döntően nyelvoktatási céllal készült, 159 oldalas könyv lett: Igeidők az angol és a német nyelvben. Képzés - jelentés - használat (Anno Kiadó 2004), amelynek fejezeteit azonban megjegyzések formájában bővebb nyelvészeti kommentárokkal láttam el.   
Mindez azonban csupán egyfajta "kitérő" volt. A 2000-től 2006-ig terjedő időszakban több cikket pulikáltam, illetve előadásokat is tartottam, és bár mindegyikük az igeaspektus problémájához szólt hozzá, ezen belül különböző kérdések köré csoportosultak. Az egyik ilyen kérdés volt a lengyel és a magyar nyelv igeaspektusa közötti párhuzamok és eltérések kérdése. Erről szólt az "Aspektuspárhuzamok és akcióminőségek a lengyel és a magyar nyelvben c. előadásom, amely Debrecenben, a "Lengyelek és magyarok Európában. Nyelv, irodalom, kultúra - párhuzamok és kapcsolatok" c. nemzetközi tudományos konferencián hangzott el 2001-ben és a konferencia előadásait tartalmazó kötetben jelent meg még ugyanebben az évben. Ehhez szorosan kapcsolódik egy másik írásom, amely "Az aspektus a lengyel és a magyar nyelvben: harmónia - diszharmónia címet viseli és a Magyar Nyelv folyóiratban jelent meg 2003-ban. Fontosnak tartom elmondani, hogy a lengyel és a magyar igeaspektus összevetésének kérdésével, a lengyel aspektuskategóriának a magyar nyelv szempontjából történő vizsgálatával, azzal, hogy hogyan lehet a magyar anyanyelvűek számára a lengyel igeaspektus, sőt általában azaspektus mint nyelvi kategória problémáját közelebb hozni, érthetőbbé tenni, jelenleg is foglalkozom.
Főként a lengyel igeaspektus magyar (de a szláv aspektuskategória/aspektusjelentések német) megfelelőiről, az aspektus és az időkategória kölcsönviszonyáról több előadást is tartottam külföldi egyetemeken, ezek azonban nyomtatásban nem jelentek meg: Aspekt czasownika w języku polskim i węgierskim /Uniwersytet Jagielloński, Kraków, Instytut Filologii Polskiej 2000 05. 26./; Einige Probleme der Aspekt- und Aktionsartreferenz zwischen dem Deutschen und den slawischen Sprachen. /Karl-Franzens Universität, Graz, Institut für Slawistik, Uni-Zentrum, 2001 04. 25./; Kompensation und Homöostase als sprachliche Erscheinungen / Berlin, Humboldt-Universität, Institut für Angewandte Liguistik, 2004 05. 06./; Aspekt polskiego czasownika w oczach Węgra /Uniwersytet Jagielloński, Kraków, Katedra Filologii Węgierskiej 2004 05.20./. A lengyel igeaspektus kérdését magyarok számára tömören, a társszezőségben írt, 2004-ben megjelent Általános ismeretek a lengyel nyelvről c. kiadványban foglaltam össze Az igeaspektus és az akcióminőség cím alatt 109-111.o. (a részletes adatokat l. a bibliográfiában), amelyről tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy az oktatásban is jól felhasználható anyag.

            A lengyel aspektusjelentések magyar nyelvben való átadásának lehetőségeit számba véve logikus módon fordult érdeklődésem a magyar igekötők felé, s bár bízvást kijelenthető, hogy a magyarban a folyamatosság-befejezettség nem levezethető csupán az igekötő meglétéből vagy hiányából, az is egyértelmű, hogy a magyar igekötőknek - lévén képzőszerű toldalékok, amelyek új jelentésű vagy jelentésárnyalatú szót hoznak létre - komoly szerepük van a lengyel aspektusjelentések magyar nyelvi kifejezésében. Vizsgálódásom során különös figyelmet szenteltem a magyar igekötők gyarapodásának, aspektus- és akcióminőség jelölő funkcióik napjainkban is tapasztalható folyamatos bővülésének. A magyar igekötők aspektusjelölő funkciójáról több cikkem, illetve tanulmányom is szól: Néhány gondolat a magyar igekötők eredetéről, valamint aspektus- és akcióminőségjelölő funkciójuk (ki)alakulásáról (Magyar Nyelvőr 2002/4. 481-489); Megjegyzések igekötőink használatának újabb tendenciáiról. Ez utóbbi a Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. c. kiadványban jelent meg 2003-ban, de  foglalkoztam a témával előadás keretében is. Ezen előadás az ELTE Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén az azóta már elhunyt Jónás Frigyes nyelvész, egyetemi docens 60. születésnapja tiszteletére rendezett tudományos konferencián hangzott el 2004-ben Adalékok a magyar igekötők történetéhez, valamint aspektus-és aktionsartkifejező funkciójuk alakulásához címen, s a konferencia anyagát közreadó kötetben jelent meg 2007-ben. Az ezekben tett megállapításokra és eredményekre több később megjelent, magyar igekötőkról szóló nyelvészeti munka szerzője is hivatkozik (az erre vonatkozó adatokat l. a hivatkozási jegyzékben). 
Kutatásaimban ott munkált az az igény is, hogy a lengyel igeaspektus problémáját szélesebb szláv kontextusban szemléljem. Ezt a témát járja körül  Славянский глагольный вид - сходства и разницы в употреблении видов в славянских языках c. tanulmányom, amely a Studia Russica XX. számában jelent meg 2003-ban. Valójában ez egy korábbi, szintén orosz nyelven írott előadásom (Итеративность и выражение повторяемости в прошлом в русском, украинском и польском языках) továbbvitele (ez az előadás a "A Litván Nagyfejedelemség és a mai közép- és kelet-Európa nyelvei: analógiák és folytonosság" c. nemzetközi tudományos konferencián hangzott el 1998 május 25-én és a Studia Russica XVII. számában jelent meg egy évvel később.)
Az igeaspektus kérdésköréhez kapcsolódó, kifejezetten nyelvészeti jellegű megközelítés mellett megjelentek (vagy inkább: mindvégig jelen voltak) munkámban glottodidaktikai szempontok is. (A glottodidaktikai érdeklődés esetemben persze nem korlátozódik csak a lengyel igeaspektus kérdéskörére, ezt támasztja alá több, eddig megjelent angol és német nyelvkönyvem, nyelvtanom is.) A lengyel aspektushasználattal kapcsolatos problémákról, a helyes lengyel aspektushasználat taníthatóságáról két írásom szól. Az első 2001-ben jelent meg a szombathelyi Studia Slavica Savariensia folyóirat 1-2 számában Aspekt czasownika polskiego w świetle glottodydaktykicímen. A második Varsóban jelent meg Wokół aspektu polskiego czasownika. Uzus i norma címmel a Varsói Egyetem keretein belül működő Polonicum Intézet Na chwałę i pożytek nasz wzajemny jubileumi kötetében 2006-ban (a részletes adatokat l. a mellékelt bibliográfiában). 

            A fentiekkel szemben tisztán elméleti  jellegűnek nevezhető, az aspektológiát szemiotikai keretben elhelyező Szemiotika és aspektológia. A szemiotika és az aspektológia kapcsolódási pontjairól c. előadásom, amely Egerben, a Semiotica Agriensis - az Ifjú szemiotikusok 5., "Az abdukció - a jelentéstulajdonítás" c. konferenciáján hangzott el, 2007 október 20-án, s egy évre rá, a Semiotica Agriensis 5., Az abdukció c. kötetben jelent meg. Ugyancsak elméleti jellegű az Is the Great Aspect Theory Possible? Perspectives and Reality c. tanulmányom, amely a Studia Slavica Hungarica folyóiratban jelent meg 2010-ben. (Az írás tövábbfejlesztett, terjedelmesebb  változata magyar nyelven is olvasható a Magyar Nyelvőr c. folyóirat hasábjain /Lehetséges-e a nagy aspektuselmélet?/ In: Mnyr. 2012/2. 136.évf.) Ez az írás az aspektuskutatás mai helyzetéről szóló rövid áttekintéssel indít és egy általános érvényű "nagy aspektuselmélet" megalkotásának a lehetőségét vizsgálja. Eközben arról is szól, hogy hogyan él a nyelvnek ez a szegmense az anyanyelvű és a nem anyanyelvű nyelvhasználókban. Miközben a tanulmány meglehetősen szkeptikusan nyilatkozik egy nagy, mindent átfogó, végső aspektuselmélet megalkotásának a lehetőségéről, reális lehetőségként tekint egy adott nyelvre vonatkozó ún. aspectual landscape'aspektuális tájkép', vagy ha úgy tetszik "aspektustérkép" elkészítésére. (Nota bene: az aspektus "feltérképezésének" gondolata - ami a gyakorlatban tulajdonképpen aspektusszótárak készítését jelenti - már fentebb hivatkozott, glottodidaktikai cikkeimben is fölmerült. Ennek egyik "mellékágaként" megélénkült érdeklődésem a lengyel lexikológia iránt is: két írásomban mutatom be röviden a lengyel lexikológia történetét, az első a magyar nyelven írott Kis szláv lexikográfia c. könyv részlete, a témában írott második cikk angol nyelvű, és a lengyel-magyar kétnyelvű szótárakat vizsgálja. /Részletes adatok a bibliográfiában./)    
Kutatásaim nemcsak a szűkebb értelemben vett aspektusra irányulnak, de egyre jelentősebb súllyal szerepel bennük az aspektushoz igen szorosan kötődő idő kategóriája is. Véleményem szerint ugyanis az idő valós fizikai természetének és a róla szóló emberi gondolkodásnak, az idő nyelvi képének vizsgálata sokkal mélyebb felismerésekre sarkallhat az aspektológiával kapcsolatban is. Érdekes és jellemző (a nyelvi világképről szóló kutatásokban más fogalmakkal kapcsolatban is megmutatkozó) jelenség a tudományos gondolkodás és a köznapi tapasztalattal megegyező, laikus vélekedés ellentéte (a nyelvi világkép általában mindig ez utóbbit, tehát a laikus világképet tükrözi), amely az "idő" esetében egészen élesen mutatkozik meg: az idő elméleti fizikában uralkodó felfogása és az időre vonatkozó hétköznapi tapasztalat között kibékíthetetlennek látszó ellentét feszül. Ugyanakkor a kutatások azt mutatják, hogy az egyes nyelvek ezt az idővel kapcsolatos  általánosnak tűnő emberi tapasztalást (t.i. azt, hogy az idő "folyik", tehát múlik) is képesek egészen sajátos kategóriák szerint osztályozni.
Az első időről készített munkám À la recherche... Az idő fogalmáról és annak leképezéséről az emberi nyelvben címmel jelent meg 2006-ban, a Polísz 91. számának hasábjain. (Jóllehet a cikket leközlő folyóirat talán nem számít a szó szigorú értelmében vett tudományos fórumnak, magam ezt az írásomat - tartalma miatt - mégis tudományos közleményeim közé sorolom.) Az idő kérdésével - fizikai, filozófiai és nyelvészeti megközelítésben - még további két előadásban foglalkoztam, az egyik Az idő nyelvi képe és kategóriája címen hangzott el az MTA Modern Filológiai Társasága tudományos konferenciáján, 2009 június 24-én és a Világkép a nyelvben és a nyelvhasználatban c. gyűjteményes kötetben jelent meg 2010-ben. A másik, ehhez szervesen kapcsolódó előadás Az idő-fogalom és a nyelvi időrendszerekcímet viselte és 2010. október 27-én hangzott el a szintén a Modern Filológiai Társaság szervezésében tartott 
"Tegnapi Filológiánk Mai Szemmel" c. konferencián (a cikk adatait l. a bibliográfiában).
Az aspektológia és a tempuszológia mellett komolyan érdeklődöm a nyelv és kultúra kapcsolata iránt is. (Ennek fontosságát napjainkban, amikor a nyelv és a kultúra integrált oktatásának gyakorlata egyre nagyobb teret nyer, aligha szükséges hosszasan bizonygatni. Tudjuk, - de saját tapasztalataim is ezt támasztják alá - hogy a nyelvtudás egészét olyan sajátos nyelvi és nyelven kívüli ismeretek alkotják, amelyek az adott nyelv és a hozzá tartozó kultúra részét képezik. Az adott nyelv ezen szabályainak és az adott nyelvi kultúrához tartozó tényeknek, viselkedésformáknak, attitűdöknek az ismerete elkerülhetetlen, ellenkező esetben ugyanis nemcsak kommunikációs zavarok léphetnek fel, de akár maga az egész kommunikáció is félrecsúszhat vagy egyenesen ellehetetlenülhet.) Lengyel vonatkozásban ennek a megközelítésnek a fontosságára (tulajdonképpen ehhez kapcsolódva egy lengyel kulturális szótár szükségességére) Gondolatok egy lengyel kulturális szótár elé c. előadásomban hívtam fel a figyelmet, amely az MTA Modern Filológiai Társaság szervezésében tartott "Interkulturális kommunikáció: nyelvi és kulturális sokszínűség Európában" c. nemzetközi tudományos konferencián hagzott el 2005 június 24-én. Az előadás anyaga 2006-ban jelent meg a konferenciáéval azonos című gyűjteményes kötetben. Valójában nyelv és kultúra kapcsolatáról, egy lengyel-magyar kulturális szótár gondolatáról ekkor már egy német-magyar kulturális szótár elkészítése és publikálása utáni tapasztalatokkal rendelkezve beszéltem. Ennek a német-magyar kulturális szótárnak a munkálatait még 2000 előtt kezdtem el, s nagy előrelépést jelentett, amikor erre a szótár-projektre 2003-ban elnyertem a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma / Kulturális Intézetek Igazgatósága, a Magyar Ösztöndíj Bizottság és a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíját. Ennek köszönhetően sikerült a szótár munkálatait 2004 nyarának végén lezárni, így az Német kulturális és országismereti kislexikon címen a Tóth Kiadó gondozásában 2005-ben megjelenhetett. (A szóban forgó szótárról Tandori Dezső költő, író és műfordító, valamint Lukáts János író, a berlini Humboldt-Egyetem egykori magyar lektora pozitív recenziói mellett külön elismerésként értékelem a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata képzési referensének, Franz Hevesnek köszönő levelét, amelyben a szótár hasznos voltát hangsúlyozza.) Bécsi tartózkodásom alatt párhuzamosan belekezdtem egy másik munkába is, amelyhez azonban már rendelkeztem előzetesen gyűjtött anyaggal. Ez egy német szlengszótár írása volt, aminek eredményeként 2004-ben jelent meg (a tudomásom szerint az első és mind ez ideig egyetlen) Német-magyar szlegszótár. Magáról a szótárról és készítésének tapasztalatairól 2010 augusztus 26-án nyílt alkalmam beszámolni Debrecenben, a XX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus "Köznyelv és szleng a lexikográfiában" c. kerekasztal egyik résztvevőjeként. A német szlneg kérdéskörét dolgozza fel részletesen A német szleng és lexikográfiája c. munkám, amely 2012-ben jelent meg a Kiss Tamás által szerkesztett Szleng és lexikográfia c. tanulmánykötetben a Debreceni Egyetem gondozásában.    
A tágabb értelemben vett kultúrához kapcsolódik még az az alteritás- és interkulturalitáskutatási projekt is, amelyben 2008 óta veszek részt rendszeres tanulmányokkal, s amely az MTA-PTE Magyarország, Európa és Ibero-Amerikai Kutatócsoport irányításával zajlik.

A kutatócsoport résztvevői  2008-tól évenként rendeznek konferenciát Pécsett, amelyen beszámolnak kutatási eredményeikről, ezek anyagát pedig kötetekben adják közre. Eddig három ilyen kötet jelent meg: Kutatási Füzetek 14., Kutatási Füzetek 15., Kutatási Füzetek 16. (a 17. szám jelenleg előkészületben van). A projekt a közép-európai népek Magyarország-képével, illetve ennek a képnek a főbb alkotóelemeivel és változásaival foglalkozik. Magam a projekt keretén belül a lengyelek magyarság, illetve Magyarország-képéről készítettem eddig tanulmányokat (pl. Magyarország képe a lengyel történelemkönyvekben, Magyarország képe az útleírásokban, a magyarság képe egyes konkrét irodalmi művekben, a Varsói Magyar Intézet által közvetített Magyarország-kép főbb elemei (ez utóbbi tanulmány jelenleg még megjelenés alatt van) /a részletes adatokat l. a bibliográfiában/).

2012-ben, A lengyel igeaspektus kérdései, Lengyel-magyar strukturális aspektusszótár című értekezés benyújtása és habilitációs előadások megtartása után habilitált doktori címet szereztem.

            A 2001-től eddig eltelt időszakban az itt felsoroltakon kívül még más témákkal is foglalkoztam, s egy-egy rövidebb cikk (vagy épp hosszabb tanulmány) keretében ezekhez is hozzászóltam. Ilyen kérdések például az északgermán-keleti szláv nyelvi kapcsolatok, a szláv chren 'torma' szó története, az orvosi szaknyelv, a szláv és a germán szórend egyes sajátságainak generatív szempontú összevetése, az osztrák frazeológia szláv elemei, a lengyel helyesírás, az ősi magyar szimbólumok, az angol és a latin nyelv története közötti párhuzamok és eltérések, az ételnevek fordításával kapcsolatos problémák, a mai lengyel helyesírás kialakulása vagy a modern szemantika. Ezekre vonatkozóan, csakúgy mint az egyes művekről írott és 2001-2012 között megjelent bírálatokkal és ismertetésekkel kapcsolatban, a mellékelt bibliográfiában találhatók pontos adatok. 

Fontosabb team-munkák, kutatási projektekben való részvétel:

1. Az "On case Morphology and Word Order Variation in Bulgarian and German." című tanulmány elkészítése a "Focus and Antifocus in German and West Germanic" című, (M656-SPR) kódszámú nemzetközi nyelvészeti projekt keretében. Projektvezető: Molnárfi László PhD (A tanulmány megjelenésére vonatkozó adatokat l. a publikácós jegyzékben.)

2. "A világ nyelvi képe a kognitív nyelvtudományi paradigma tükrében." című, OTKA (46732 K) kódszámú nyelvészeti projekt. Projektvezető: Prof. Dr. Bańczerowski Janusz. A projekt lezárult 2009-ben.

3. Az MTA-PTE Magyarország, Európa és Ibero-Amerikai Kutatócsoport közös alteritás- és interkulturalitáskutatási projektje. (A csoport  2008-tól évenként rendez konferenciákat, amelynek anyagát kötetekben adja közre. Eddig három kötet jelent meg: Kutatási Füzetek 14., Kutatási Füzetek 15., Kutatási Füzetek 16. /a részletes adatokat l. a bibliográfiában/.

Elnyert ösztöndíjak és támogatások:

az 1995-ös, 1996-os, 1997-es években a Varsói Egyetem Polonicum intézetének (Instytut Języka i Kultury Polskiej dla Cudzoziemców) ösztödíja 
1998-ban CEEPUS ösztöndíj (Zágráb)
2001-ben CEEPUS ösztöndíj (Graz)  
2003-ban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma / Kulturális Intézetek Igazgatósága,  a Magyar Ösztöndíj Bizottság és a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíja (Bécs)

Nem publikált előadások külföldi egyetemeken:

Aspekt czasownika w języku polskim i węgierskim /Uniwersytet Jagielloński, Kraków, Instytut Filologii Polskiej 2000 05. 26./; 
Einige Probleme der Aspekt- und Aktionsartreferenz zwischen dem Deutschen und den slawischen Sprachen. /Karl-Franzens Universität, Graz, Institut für Slawistik, Uni-Zentrum, 2001 04. 25./; 
Kompensation und Homöostase als sprachliche Erscheinungen /Humboldt-Universität, Berlin, Institut für Angewandte Liguistik, 2004 05. 06./; 
Aspekt polskiego czasownika w oczach Węgra /Uniwersytet Jagielloński, Kraków, Katedra Filologii Węgierskiej 2004 05.20./.

Tanulmánykötetek, önálló művek kiadásának gondozása, lektorálása:

Polono-Hungarica 8. Bańczerowski Janusz (szerk.), ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézet, Lengyel Filológiai Tanszék, Budapest, 2000.

Hungaro-Slavica 2001, Studia in honorem Iani Bańczerowski, Nyomárkay István et al. (szerk.) ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézet, Budapest, 2001.

Konvergenciák 2003-2006, Balaskó Mária - Balázs Géza (szerk.), Berzsenyi Dániel Főiskola 
(NYME), Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Szombathely, 2008.

Zwięzła gramatyka polska dla cudzoziemców - język węgierski. Kis lengyel nyelvtan külföldieknek. Magdalena Foland-Kugler, Exlibris, Warszawa, 2008.

Félúton konferencia 6. kötet - http: //linguistics.elte.hu/studies/fuk/fuk 10/

elismerések:
Elismerő oklevél a lengyel kultúra terjesztéséért (Dyplom uznania za wybitny wkład w szerzenie wiedzy o polskiej historii i kulturze,Komitet Badań Naukowych, 2000)

 TAGSÁG:

Magyar Nyelvtudományi Társaság
Modern Filológiai Társaság
Magyar Szemiotikai Társaság

Disszertáció

Aspektus a lengyel, a német és a magyar nyelvben. A lengyel aspektusjelentések német és magyar funkcionális megfelelői. PhD disszertáció, ELTE, BTK, Szláv és Balti Filológiai Intézet, Lengyel Filológiai Tanszék, 2000, (240 o.)

A lengyel igeaspektus kérdései. Lengyel - magyar strukturális aspektusszótár. Habilitációs értekezés. ELTE, BTK, Szláv és Balti Filológiai Intézet, Lengyel Filológiai Tanszék, 2011, 
(197 o.)

Könyv

1. A német nyelvtan alapjai. Black & White Kiadó. Nyíregyháza. 2003.

2. Az aspektus története és tipológiája. Philosophiae doctores. Akadémiai Kiadó, Budapest,        2004.

3. Igeidők az angol és a német nyelvben. Képzés - jelentés - használat. Anno Kiadó, Budapest.   2004.

4. Rendszeres német nyelvtan. Kezdőknek és középhaladóknak. Anno Kiadó, Budapest. 2005

5. Német turista kalauz. Anno Kiadó, Budapest, 2005.

6. Angol turista kalauz. Anno Kiadó, Budapest, 2005.

7. Angol nyelvkönyv kezdőknek. Új Basic English. Anno Kiadó, Budapest, 2005.

8. Angol-amerikai képletes kifejezések és közmondások. Anglicizmusok. Anno Kiadó,       Budapest, 2005.

9. Angol tesztkönyv. Közép- és felsőfokú nyelvvizsgára készülőknek. Anno Kiadó, Budapest,       2005

10. Angol nyelvkönyv középhaladóknak. Új Basic English 2. Anno Kiadó, Budapest, 2006. 

11. Angol nyelvkönyv haladóknak. Basic English 3. Anno Kiadó, Budapest, 2007.

12. Német nyelvkönyv kezdőknek. Deutsch Grundstufe. Anno Kiadó, Budapest, 2008.

Könyvrészlet

1. Bańczerowski Janusz, Pátrovics Péter, Ráduly Zsuzsanna, Várnai Dorota, Nyelvi követelmény-          és vizsgarendszer. /mondattan, szórend, vizsgarendszer/ Bańczerowski Janusz, Várnai          dorota (szerk.) Lengyel nyelv ELTE Bölcsészettudományi kar Szláv és Balti Filológiai   Intézet. lengyel Filológiai Tanszék. Budapest 1999: 99-105, 115-122.

2. Bańczerowski Janusz, Oćwieja Anna, Pátrovics Péter, Ráduly Zsuzsanna, Várnai Dorota,      Általános ismeretek a lengyel nyelvről. Studia Philologica in Hungaria. Bańczerowski          Janusz, Várnai Dorota (szerk.), Tinta Kiadó. Budapest. 2004: 75-76, 109-122, 135-142.

3. A lengyel szótárirodalom. In: Kis szláv lexikográfia. Opera Slavica Budapestiensia Lingue      Slavicae. Nyomárkay, István - Vig István (szerk.), ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék,    Budapest, 2004: 174-197.

4. Európai helyesírások. Lengyel. In: Európai helyesírások. Az európai helyesírások múltja,
            jelene és jövője. Balázs Géza - Dede Éva (szerk.) Inter Kht. - PRAE.HU, Budapest 2009:          113-125.

5. Szemantika II. In: Nyelvészetről mindenkinek. Balázs Géza - Dede Éva (szerk.) Inter Kht. -     PRAE. HU, Budapest 2011: 314-318.

Szótár

1. Német szlengszótár. Anno Kiadó, Budapest. 2004.

 2. Német kulturális és országismereti kislexikon. Tóth Kiadó, Debrecen. 2005.

Cikkek és tanulmányok

1. Kompenzációs tendenciák az orosz és a lengyel aspektus viszonylatában. In: Polono-Hungarica          7. Bańczerowski J. (szerk.) Budapest 1995: 108-112.

2. Einige Probleme der Aspekt und Aktionsartreferenz zwischen dem Deutschen und Polnischen.            In: Hungaro-Slavica in honorem Stephani Nyomárkay, Bańczerowski Janusz (szerk.)            Budapest 1997: 245-253.

3. Исторический фон восточнославянско-северогерманских языковых контактов. In:      Studia-Slavica Hungarica 42. Bańczerowski Janusz, Nyomárkay István, Zoltán András   (szerk.) 1997: 109-116.

4. Beszédaktusok - konverzációs stratégiák - kultúrák. In:Magyar Nyelvőr 1998/2: 142-150.

5. The category of aspect and its compensation in some non aspectual languages. In: Nyelv -      Stílus - Irodalom. Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. ELTE Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszék. Zoltán András (szerk.) Budapest 1998: 447-451.

6. Nyelvhasználat a bíróságon. In: Magyar Nyelvőr 2000/1.: 25-32.

7. Problemy badania aspektu polskiego i węgierskiego. In: Polono-Hungarica 8. Bańczerowski   Janusz (szerk.) Budapest 2000: 306-314.

8. A medicina nyelve. In: Hungaro-Slavica 2. Studia in honorem Iani Bańczerowski, Nyomárkay 
István (szerk.) Budapest 2001: 194-202.

            (2. átdolgozott változat In: Magyar Orvosi Nyelv. Primed-X Kiadó, Budapest, Prof. dr.             Bősze Péter (főszerk.) 2004: 20-24.)  

9. Aspekt czasownika polskiego w świetle glottodydaktyki. In: Studia Slavica Savariensia. 1-2      Gadányi Károly (szerk.) Szombathely, 2001: 57-64. 

10. Sorok egy keleti vs. nyugati szláv konfrontatív grammatika margójára. In: Cirill és Metód      példáját követve... Tanulmányok H. Tóth Imre 70. születésnapjára. Bibok Károly, Ferincz             István, Kocsis Mihály (szerk.) Szeged, 2002: 379-387.

11. Eastern Slavic - North Germanic Linguistic Contacts. In: Studia Slavica Hungarica. 47/ 1-2,             Nyomárkay István, Bańczerowski Janusz, Zoltán András (szerk.) Budapest, 2002: 59-
72.

12. Néhány gondolat a magyar igekötők eredetéről, valamint aspektus- és akcióminőségjelölő     funkciójuk (ki)alakulásáról. In: Magyar Nyelvőr 2002/4.: 481-489.

13. Megjegyzések igekötőink használatának újabb tendenciáiról. In: Köszöntő könyv Kiss Jenő    60. születésnapjára. Hajdú Mihály és Keszler Borbála (szerk.) Budapest, 2003: 202-  206.

 14. Az aspektus a lengyel és a magyar nyelvben: harmónia - diszharmónia. In: Magyar Nyelv    2003/1. 56-65.

15. *Chrěnъ (Cochlearia armoracia) - avagy egy szó „karrierje”. In: Miscellanea Corviniana. Köszöntő Könyv Hollós Attila 70. születésnapjára. Abonyi Réka, Janurik Szabolcs, Zoltán András (szerk.), Budapest, 2003: 239-243.o. (http: // www. geocities.    
com/corviniana/Corviniana.doc; http: // us.share.geocities.com/corviniana/ MiscCorv.pdf;           http: // www. geocities.com/corviniana/MiscCorv.pdf)  

16. Славянский глагольный вид - сходства и разницы в употреблении видов в славянских языках In: Studia Russica XX, Jászay László, Zoltán András (szerk.) Budapest 2003:           367-374.

17. On Case Morphology and Word Order Variation in Bulgarian and German. In: Anzeiger für             slavische Philologie. Band XXXII, Akademische Druck- u. Verlagsanstalt, Graz 2004: 55-        92.

18. Slawische Elemente in der österreichischen Phraseologie. In: Studia Slavica Hungarica.       Akadémiai Kiadó, Budapest 2005: 113-117.

19. À la recherche... Az idő fogalmáról és annak leképezéséről az emberi nyelvben. In: Polísz,     Kráter Műhely Egyesület, Budapest 2006, február, 91. sz.: 14-25.

20. "Indivisibiliter ac inseparabiliter" Magyrország képe az ausztriai történelemkönyvekben. In: Könyv és Nevelés. VIII. évf. 2006/1. sz. 64-70.

21. Mi és Ti. Magyarország képéről a lengyel történelemkönyvekben. In: Könyv és Nevelés. VIII.          évf. 2006/2. sz.: 39-43.

22. Pelbárt Krakkóban. A magyar-lengyel kapcsolatok egy kevéssé ismert szegmentuma. In:       Emlékkönyv Temesvári Pelbárt halálának 500. évfordulója alkalmából 1504-2004.      Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium, Kollégium és Szakközépiskola, Esztergom,     2006: 17-23.

23. Wokół aspektu polskiego czasownika. Uzus i norma. In: Na chwałę i pożytek nasz wzajemny.            Ewa Rohozińska - Marta Skura - Anna Piasecka (szerk.) Wydawnictwo Uniwersytetu            Warszawskiego, 2006: 325-333.        

24. Einige Randbemerkungen über die Rolle von Dubrovnik in der Sprachentwicklung der
            Kroaten und Serben. In: Studia Slavica Hungarica. 52/ 1-2, Bańczerowski Janusz et al.   (szerk.), Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007: 335-340.

25. In hoc signo ... Ősi magyar jelképeinkről. In: Polísz, Kráter Műhely Egyesület, Budapest
2008, február, 111. sz.: 4-14.

26. Tudnivalók a lengyel nyelvről/A lengyel nyelv. www.e-bratanki.hu /lengyel nyelv.pkp vagy: hu. wikipedia.org/wiki/ Lengyel nyelv (2006); www. Lengyelorszag. hu

27. Angol és latin. In: Édes Anyanyelvünk. Anyanyelvápolók Szövetsége, Budapest XXX évf. 3.         sz. 2008. június, 8.

28. Budapest Lengyelországban. Magyarországi Budapest-képek egy turisztikai könyv és egy      fotóalbum alapján. In: Idegen szemmel. Magyarságkép a 19-20. századi útleírásokban.         Kutatási Füzetek 16. Hornyák Árpád - Vitári Zsolt (szerk.) Pécsi Tudományegyetem,    Pécs, 2010: 173-179.

29. Is the Great Aspect Theory Possible? Perspectives and Reality. In: Studia Slavica Hungarica            55/2 Bańczerowski Janusz et al., (szerk.), Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010: 415-424.

30. Polish Bilingual Lexicogaphy in a Nutshell. Polish-Hungarian and Hungarian-Polish            Bilingual Dictionaries. In: Hungarian Lexicography I, Bilingual Dictionaries,           Lexikográfiai Füzetek 5 Zsuzsanna Fábián (szerk.), Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011:            159-169.

31. Lehetséges-e a "nagy aspektuselmélet"? In: Magyar Nyelvőr 2010/2 163-174.

32. A po- igekötő a lengyel nyelvben. In: Legendák, kódexek, források. (Tanulmányok a 80        esztendős H. Tóth Imre tiszteletére), Kocsis, Mihály - Majoros, Henrietta (szerk.), A     Szegedi Egyetem Szláv Intézete, Szeged, 2012: 269-277. (ISBN: 978-963-306-152-7)

33. A német szleng és lexikográfiája. In: Szleng és lexikográfia. Szlengkutatás 8. Szabó Dávid - Kis Tamás (szerk.), Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2012: 77-110.

34. A "haza" fogalmához kapcsolódó képzetekről a magyarban és egyes indoeurópai nyelvekben.           In: Polísz, Kráter Műhely Egyesület, Budapest, 2012, október, 148. sz.: 38-46.

35. A magyar történelem eseményei a lengyelországi történelemkönyvekben és a Lengyelország
           -történetekben. In: Könyv és nevelés XVI. évf. 2014/3: 91-105.

36. Szláv elemek az osztrák frazeológiában. In: Tanulmánykötet Milosevits Péter Tiszteletére.
Opera Slavica Budapestiensia. 3.14, Literae Slavicae, Lukács István (szerk.), ELTE BTK,
Szláv Filológiai Tanszék, 2015: 167-178.

Konferencia-előadások

1. Próby konfrontacji struktur metainformacyjnych w języku polskim i węgierskim. In: Polono-    Hungarica 6. Bańczerowski Janusz (szerk.) Budapest 1992: 62-67. (elhangzott az 1992             május 5-6. között tartott tudományos polonisztikai konferencián)

2. Aspekt a tryb rozkazujący. In: Polono-Hungarica 7. Bańczerowski Janusz (szerk.) Budapest    1995: 104-108. (elhangzott az 1994. május 24-én és 25-én tartott nemzetközi         tudományos konferencián).

3. Kompenzációs tendenciák a nyelvben. In: XXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia           Humán Tudományok Szekciója. 1995. április 10-12. A dolgozatok összefoglalói. Kossuth           Lajos Tudományegyetem. Debrecen. 143.

4. Dokonaność-Niedokonaność. Rola semantyki w zachowaniu się korelatów aspektowych.         (elhangzott "A szláv nyelvek oktatásáról" c. 1997 októberében tartott nemzetközi            tudományos konferencián) In:Polono-Hungarica 8. Bańczerowski Janusz (szerk.)         Budapest 2000: 300-305.  

5. Итеративность и выражение повторяемости в прошлом в русском, украинском и      польском языках. (elhangzott "A Litván Nagyfejedelemség és a mai közép- és kelet-          Európa nyelvei: analógiák és folytonosság" c. nemzetközi tudományos konferencián 1998         május 25-én). In: Studia Russica XVII, Zoltán András (szerk.) Budapest 1999: 82-87.

6.  Aspektualität-Kasus-Referentialität-Temporalität. Ihre Relation Im Deutschen und in den        slawischen Sprachen. (elhangzott az "Aspektualität in slawischen und germanischen 
Sprachen" c. 1999 okt. 4-6. között  Gdańskban tartott nemzetközi tudományos kon-
ferencián.) In: Aspektualität in germanischen und slawischen Sprachen. Andrzej Kątny
(szerk.) 2000: 69-87. Poznań.

7. Scandinavian lexical influence on Polish (elhangzott "A Litván Nagyfejedelemség és a mai    közép- és kelet-Európa nyelvei: analógiák és folytonosság" c. nemzetközi tudományos        konferencián 2000 április 7-én.) In: Studia Russica XVIII Zoltán András (szerk.) Budapest     2000: 221-226.

8. Aspektuspárhuzamok és akcióminőségek a lengyel és a magyar nyelvben (elhangzott   Debrecenben, a"Lengyelek és magyarok Európában. Nyelv, irodalom, kultúra -     párhuzamok és kapcsolatok" c. nemzetközi tudományos konferencián 2001 szeptember             25-én.) In: Lengyelek És Magyarok Európában. Tanulmányok D. Molnár István         professzor tiszteletére. Nagy László Kálmán (szerk.) Debrecen, 2001: 74-82.

9. Gondolatok egy lengyel kulturális szótár elé (elhangzott Budapesten, az "Interkulturális             kommunikáció: nyelvi és kulturális sokszínűség Európában" c. nemzetközi tudományos konferencián 2005 június 24-én.) In: Interkulturális kommunikáció: nyelvi és kulturális sokszínűség Európában. MTA Modern Filológiai Társaság, Nagy Sándor István (szerk.)    Budapest, 2006: 129-134.

10. Adalékok a magyar igekötők történetéhez, valamint aspektus- és aktionsartkifejező      funkciójuk alakulásához (elhangzott Budapesten, a Jónás Frigyes egyetemi docens 60.          születésnapja tiszteletére rendezett tudományos konferencián, 2004-ben) In: Emlékkönyv   Jónás Frigyes nyelvész 60. születésnapjára. Eötvös Loránd Tudományegyetem   Bölcsészettudományi             Kar, Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Balázs Géza -          Gecső Tamás (szerk.), Budapest, 2007: 118-133.

11. Szemiotika és aspektológia. A szemiotika és az aspektológia kapcsolódási pontjairól.              (elhangzott Egerben, 2007 október 20-án, a Semiotica Agriensis -         az Ifjú szemiotikusok             5., "Az abdukció - a jelentéstulajdonítás" c. konferenciáján) In: Az abdukció. Semiotica            Agriensis 5. Balázs Géza - H. Varga Gyula (szerk.) Magyar Szemiotikai Társaság,           Budapest, Líceum Kiadó, Eger, 2008: 147-164.

12. "Z dalekiego kraju" (Magyarország képéről a Lengyelország történetekben) (elhangzott        Pécsen, 2007. november 23-án, az MTA-PTE Magyarország, Európa és Ibero-Amerika   Kutatócsoport által szervezett "A Magyarságkép változásai a közép-európai    tankönyvekben a 20. század második felében" c. nemzetközi tudományos konferencián.) 
In: A magyarságkép a közép-európai tankönyvekben a 20. században. Hornyák Árpád - Vitári Zsolt (szerk.) Kutatási Füzetek 14. Pécsi Tudományegyetem. Pécs, 2009: 233-  241. 

13. A nyelvújítás többnyelvű kontextusban. (elhangzott a pomázi Teleki-Wattay-kastélyban         tartott "Verstan - poétika - nyelvújitás" c. emlékülésen) In: Polísz, Kráter Műhely           Egyesület, Budapest 2009, ősz, 116. sz.: 33-40.

14. Az idő nyelvi képe és kategóriája. (elhangzott az MTA Modern Filológiai Társasága   tudományos konferenciáján, Budapest, 2009 június 24-25.) In: Világkép a nyelvben és a          nyelvhasználatban. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 106., Bárdosi Vilmos      (szerk.), Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2010: 223-233. 

15. Magyarország-képek a mai Lengyelországban. Gondolatok egy kortárs mű fogadtatása         kapcsán. (elhangzott Pécsen, 2009. november 26-án, az MTA-PTE Magyarország, Európa             és Ibero-Amerika Kutatócsoport által szervezett "Magyarságkép a kultúrában" c.      nemzetközi tudományos konferencián.) In: Idegen szemmel. Magyarságkép a 19-20.      századi útleírásokban. Hornyák Árpád - Vitári Zsolt (szerk.) Kutatási Füzetek 16. Pécsi     Tudományegyetem, Pécs, 2010: 153-172.

16. Nemzeti ételnevek és fordításaik. (elhangzott Egerben, 2010 október 3-án, a Magyar Szemiotikai Társaság által szervezett, az "Az étkezés szemiotikája" c. konferencián) In: Gasztroszemiotika. Az étkezés jelei. Semiotica Agriensis 8., Balázs Géza, Balázs László,
Veszelszki Ágnes, Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, 2012: 149-156. 

17. Az idő-fogalom és a nyelvi időrendszerek. (elhangzott Budapesten, 2010. október 27-én a     Modern Filológiai Társaság szervezésében tartott "Tegnapi Filológiánk Mai Szemmel" c.   konferencián.) In: Tegnapi filológiánk mai szemmel. Bárdosi Vilmos (szerk.)    Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 127., Tinta Könyvkiadó, Budapest, 
2011: 121-132.

18. A lengyelországi Magyarország-kép fő elemei a varsói Magyar Intézet működésének tükrében. (elhangzott Pécsen, 2010 november 25-én a "Magyarságkép a   kultúrdiplomáciában" c. nemzetközi tudományos konferencián) In: Kutatási Füzetek 17.         (megjelenés alatt).

19. Nyelv és identitás. (elhangzott 2011 október 7-én, a pomázi Teleki-Wattay Kastélyban, a      "Nemzeti, nemzetiségi és civil együttműködés esélyei a Kárpát-medencében" c. X.   
Kárpát-medencei Keresztkötődések Konferencián) In: Polísz, Kráter Műhely Egyesület,             Budapest 2011, november, 139. sz.: 76-81.

20. Az igeaspektus képe az anyanyelvű és a nem anyanyelvű nyelvhasználóknál. Lehetséges-e  a "nagy aspektuselmélet"? (elhangzott az MTA Modern Filológiai Társasága 2011. június             21-22. között megtartott tudományos konferenciáján, Budapesten) In: A Szótól a          szövegig. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 137. Bárdosi Vilmos (szerk.),         Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2012: 207-214.

21. ”Nyelvteremtő praktikák” az ifjúsági nyelvben (német és  lengyel anyag alapján) (elhangzott            az MTA Modern Filológiai Társasága 2013 június 19-20. között megtartott tudományos      konferenciáján, Budapesten) In: Szövegalkotó gyakorlatok. Nyelvteremtő praktikák. 
Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 159. Bárdosi Vilmos (szerk.), Tinta
Könyvkiadó, Budapest, 2014: 177-186.

22. (Társszerző: Dr. Pátrovicsné Egri Éva) Nyelvekkel versenyelőnyben. (Elhangzott az 
Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskolájának közreműködésével 2014 május 
21-22. között megtartott 5. Báthory-Brassai Konferencián, Budapesten.) In: Az 5. 
Báthory-Brassai Konferencia Tanulmánykötetei 2. rész, Prof. Dr. Rajnai Zoltán – Dr. 
Fregan Beatrix – Dr. Ozsváth Judit (szerk.), Óbudai Egyetem, Budapest 422-431. ISBN: 
978-615-5460-38-8. Letölthető: http://www.bbk.alfanet.eu/index.php?module=staticpage&id=220&lang=1 

23. Néhány megjegyzés a tegezés-magázás témaköréhez.(elhangzott az MTA Modern Filológiai 
Társasága 2014 júniusában megtartott tudományos konferenciáján, Budapesten) In: A 
nyelvi pragmatika kérdései szinkrón és diakrón megközelítésben. Segédkönyvek a 
nyelvészet tanulmányozásához 169. Bárdosi Vilmos (szerk.), Tinta Könyvkiadó, Budapest, 
2015: 219-226.

24. (Társszerző: Dr. Pátrovics-Egri Éva) A térségi nyelvek és kultúrák ismeretének szerepe a versenyképesség növelésében különös tekintettel a lengyel lingvoreáliákra. (Elhangzott az 
Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskolájának közreműködésével 2015 május 
27-28. között megtartott 6. Báthory-Brassai Konferencián, Budapesten.) In: A 6. 
Báthory-Brassai Konferencia Tanulmánykötetei 1. rész, Prof. Dr. Rajnai Zoltán – Dr. 
Fregan Beatrix – Marosné Kuna Zsuzsanna – Dr. Ozsváth Judit (szerk.), Óbudai Egyetem, 
Biztonságtudományi Doktori Iskola, Budapest 422-431. ISBN: 978-615-5460-38-5. Letölthető: http://www.bbk.alfanet.eu/index.php?module=staticpage&id=227&lang=1  

Bírálatok és ismertetések

1. Franciszek Grucza, Hans Jürgen Krumm, Barbara Grucza: Beiträge zur wissenschaftlichen     Fundierung der Ausbildung von Fremdsprachenlehrern WUW Warszawa 1993 In:      Hungarológia 7. Abody Rita, Hegedűs Rita, Kőrösi Zoltánné, Tarnói László (szerk.)        Budapest 1995: 264-271. (német nyelven)

2. Helmut H. Jachnow, Nina Mečkovskaja, Boris Ju. Norman, Adam E. Suprun: Modus und      Modalität. Allgemeine Fragen und Realisierung im Slawischen. Harassowitz Verlag,             Wiesbaden 1994. In: Studia Slavica Hungarica 40, Bańczerowski Janusz, Nyomárkay   István, Zoltán András (szerk.) Budapest 1995: 390-391. (német nyelven)

3. Polono-Hungarica 7 Bańczerowski Janusz (szerk.) Budapest 1995 In: Magyar Nyelvőr 
1997/3.: 362-364. (magyar nyelven)

4. Wacław Cockiewicz  (1992) Aspekt na tle systemu słowotwórczego polskiego czasownika i jego funkcyjne odpowiedniki w języku niemieckim. Rozprawy habilitacyjne NR.231,      Uniwersytet Jagielloński, Kraków, In: Studia Slavica Savariensia Gadányi Károly (szerk.)       Szombathely 2000/ 1.: 159-161. (német nyelven)

5. Markus Egg  (1994) Aktionsart und Kompositionalität. Studia grammatica XXXVII. Akademie       Verlag Berlin, In: Studia Slavica Savariensia Gadányi Károly (szerk.) Szombathely 2000/           1.: 162-169. (német nyelven)

6. Węgiersko-polski słownik tematyczny/ Magyar-lengyel tematikus szótár. Ilona Koutny,          Jolanta Jarmołowicz, Csilla Gizińska, Emília Fórizs. Poznań, proDRUK, 2000. In: Studia           Slavica Hungarica 45. 2000: 398-399. (angol nyelven)

7. Hungaro-Polonica 8. Lengyel Filológiai Tanszék, Budapest, 2000. Bańczerowski Janusz         (szerk.) In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros Biczák Péter et al. (szerk.) Budapest 2001/ 2.:  
56-58. (magyar nyelven)       

8. Bańczerowski Janusz, A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései. Szláv és Balti Filológiai Intézet, Lengyel Filológiai Tanszék. Budapest, 2001 In: Magyar Nyelv/1. 
95-97. (magyar nyelven)

9. Małgorzata Guławska, Aspektualität im Polnischen und Deutschen. Eine praktische    Untersuchung am Beispiel der Übersetzungen beider Richtungen. (Slavistische Beiträge       393) München: Verlag Otto Sagner, 2000. 219 S. In: Studia Slavica Hungarica 46. 2001:           415-417. (német nyelven)

10. Vade mecum, vade retro? Tótfalusi István, Nyelvi vademecum. Budapest, Móra Ferenc       Ifjúsági Könyvkiadó Rt. 1994. In: Könyv és nevelés. V. évf. 2003/2. sz. 50-52.    (magyar nyelven)

11. Aktív német. Gerd Neuner - Theo Scherling - Reiner Schmidt - Heinz Wilms, Deutsch      aktiv. Neu. Alapfokú tananyag középiskolásoknak és felnőtteknek. 1A, Berlin, München,     Wien, Zürich, New York, Langenscheidt, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 1999. 7.         licenckiadás. In: Könyv és nevelés. V. évf. 2003/2. sz. 53-55. (magyar nyelven)

12. In varietate voluptas. Jászay László - Lőrincz Julianna: Variancia az orosz ige             paradigmájában [Вариативность в парадигме русского глагола]  Eger:. EKF Líceum    Kiadó, 2001: 141 p. In: Könyv és nevelés. VI. évf. 2004/ 3. sz. 80-82. (magyar           nyelven)

13. Alapinformáció és metainformáció. Debreceni Egyetem, Debrecen, Lévai Béla (szerk.) 2004.           212 p. In: Magyar Nyelvőr 129. évf. 2005/ 2. sz. 262-264. (magyar nyelven)

14. Athila - egy magyar "bestseller" kelet-európai története. (Zoltán András: Oláh Miklós Athila            című munkájának XVI. századi lengyel és fehérorosz fordítása. Örökségünk Kiadó Bt.,          Nyíregyháza, 2004. Dimensiones Culturales Regni Hungariae 6.) In: Polísz, Kráter       Műhely Egyesület, Budapest 2008, március, 112. sz. 86-88. (magyar nyelven)

15. Silva rerum slavicarum (Egy új szlavisztikai könyvsorozatról) In: Tiszatáj 62. évf. 2008.        június, Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 159-164. (magyar nyelven)

16. "Eppur si muove" (A "kalandozások" koráról és a magyar honalapításról a filológus
             szemével) (Király Péter: A honalapítás vitás eseményei. A kalandozások és a       honfoglalás éve. Örökségünk Kiadó Bt., Nyíregyháza, 2006. Dimensiones Culturales         Regni Hungariae 10.)             In: Polísz, Kráter Műhely Egyesület, Budapest 2008, november,         119. sz. 85-86. (magyar nyelven)

17. Világképünk nyelvi tükre. Bańczerowski Janusz nyelvészprofesszor legújabb kötetéről            (Bańczerowski Janusz: A világ nyelvi képe. A világkép mint a valóság metaképe a            nyelvben és a nyelvhasználatban. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008 Segédkönyvek a          nyelvészet tanulmányozásához 86.) In: Polísz, Kráter Műhely Egyesület, Budapest 2009,   május, 124. sz. 14-19. (magyar nyelven)

18. Strambolieva, Maria Building Up Aspect. A Study of Aspect and Related Categories in      Bulgarian, with Paralleles in English and French. bern: Peter Lang AG, International            Academic Publishers, 2008. 243 pp. In: Studia Slavica Hungarica 54/1 2009: 224-227. (angol nyelven)

19. Bańczerowski Janusz: A világ nyelvi képe. A világkép mint a valóság metaképe a      nyelvben és a nyelvhasználatban. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008 Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 86. In: Slavia Centralis 2. 2009, letnik II. 227-230.
(angol nyelven)

20. Vig István: Horvát nyelvtan. Kroatische Grammatik  ELTE BTK, Szláv Filológiai Tanszék,             Budapest, 2008. (Opera Slavica Budapestinensia. Linguae Slavicae.) 365.o. In: Studia    Slavica Hungarica 56/2. 2011: 463-472 (német nyelven)

21. Vig István: Horvát nyelvtan. ELTE, BTK, Szláv Filológiai Tanszék, Budapest, 2008. (Opera           Slavica Budapestinensia. Linguae Slavicae.) 365.o. In: Slavia Centralis IV/1. 2011: 148- 151. (magyar nyelven)

22. Szláv pokol Pesten. Egy sokoldalú életmű nyomában - könyv Ján Kollár munkásságáról. Kiss-         Szemán Róbert: Szláv pokol Pesten. Ján Kollár munkássága 1819 és 1849 között. Cathedra Philologiae Slavicae, Balassi Kiadó, Budapest, 2010. 227. pp. In: Polísz, Kráter Műhely Egyesület, Budapest 2011, szeptember, 137. sz.: 52-55.

23. Cieślikowa, Aleksandra (ed.) Antroponimia Polski od XVI do końca XVIII wieku 1-2. In: Névtani Értesítõ 33. Farkas Tamás (szerk.), ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor   Intézet, Budapest, 2011: 329-331. (magyar nyelven)

24. Az aspektus rejtelmei. Egy akadémiai könyvsorozatról. (Kiefer Ferenc: Aspektus és   akcióminőség különös tekintettel a magyar nyelvre. Bp. 2006. 344o., Krékits József:        Felszólító performatív beszédaktusok. Bp. 2006. 225o., Krékits József-Jászay László:   Szláv igeaspektus különös tekintettel az orosz nyelvre. Bp. 2008. 341.o.) In: Könyv és nevelés XV. évf. 2013/2. 109-112.

25. Szláv szomszédok – a filológus szemével. (Nyomárkay István: Szláv szomszédaink. Pont 
könyvek 5. Akadémiai Kiadó, Bp. 2013. 138 p.) In: Könyv és nevelés XVI. évf. 2014/2. 
104-106.

Krónika

1, Eighth International Conference on Polonistics in Budapest. In: Studia Slavica Hungarica 45.             Bańczerowski Janusz, Nyomárkay István, Zoltán András (szerk.) 2000, 411-412.

2, Bericht über die internationale Konferenz „Aspekt in Germanischen und Slawischen Sprachen”
In: Studia Slavica Hungarica 45. Bańczerowski Janusz, Nyomárkay István, Zoltán András         (szerk.) 2000, 412-413.

Miscellanea

1, Grazi leporelló. Szabad gondolatok a grazi könyvtárakban és könyvészeti eseményeken tett      látogatásaim kapcsán. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. Biczák Péter (szerk.) Budapest,        2001/ 6.: 51-54.

2, Varsói jegyzetek. A Varsói Egyetemi Könyvtár (Biblioteka Uniwersytetu Warszawskiego)
In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. Biczák Péter (szerk.) Budapest, 2002 / 6.: 47-50.

3, Máltai napló (részlet), A Máltai Nemzeti Könyvtár (The National Library of Malta). In: Könyv,            Könyvtár, Könyvtáros. Biczák Péter (szerk.) Budapest, 2002/ 12.: 41-44.

4, Levél Lilienfeldből. Az Apátsági Könyvtár (Stiftsbibliothek Lilienfeld). In: Könyv,
Könyvtár, Könyvtáros. Biczák Péter (szerk.) Budapest, 2003/ 3.: 56-58.

5, Bécsi képeslapok. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. Biczák Péter (szerk.) Budapest, 2003/ 9.:          50-53.

6. A lengyel nyelvművelés (nyelvpolitika) egyes kérdéseiről. III. Szervezetek. In: Európai   nyelvművelés. Az európai nyelvi kultúra múltja, jelene és jövője. Balázs Géza - Dede Éva     (szerk.) Inter Kht. - PRAE.HU, Budapest, 2008: 142-143.

7. Káintól Krisztusig. Bodnár Dániel enciklopedikus művéről (Bodnár Dániel: Káintól     Krisztusig. Bibliai személyek és témák a XX. század regényirodalmában. Kairosz Kiadó,      Budapest, 2009 524 o.) In: Polísz, Kráter Műhely Egyesület, Budapest 2010, ősz, 129. sz.      85-87. (magyar nyelven)

8. Etűdök Kismartonból. (A Burgenlandi Tartományi Könyvtár / Die Burgenländische     Landesbibliothek) In: Könyv és nevelés XIII. évf. 2011/1. 42-44. 

9. Kereszt a vásznon. - Filmekről, Bibliáról és kereszténységről. (Bodnár Dániel: Kereszténység és filmművészet. Szent István Társulat Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest,    2012. 400 o.) In: Polísz, Kráter Műhely Egyesület, Budapest, 2013, november-december,      
154. sz. 104-106. 

Próby konfrontacji struktur metainformacyjnych w języku polskim i węgierskim. Polono-Hungarica 6. Budapest 1992.

In: Ewa Błachowicz-Wolny: Plotka albo "poczta pantoflowa" - jako ulubiona forma komunikacji międzyludzkiej. Polono-Hungarica 7. Budapest 1995:80.

Einige Probleme der Aspekt- und Aktionsartreferenz zwischen dem Deutschen und Polnischen. Hungaro-Slavica, Studia in honorem Stephani Nyomárkay. Budapest 1997.

In: Jászay László: Wacha Balázs, Időbeliség és aspektualitás a magyarban. Nyelvtudományi értekezések 149. Akadémiai Kiadó, Budapest.(recenzió) In: Studia Slavica Hungarica 46. 2001:417.

The Category of Aspect and its Compensation in Some Non Aspectual Languages. Nyelv-Stílus-Irodalom. Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára.

1) In: Dr Wiesław Stefańczyk: Uwagi na temat zbioru Nyelv-Stílus-Irodalom. Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. In: W Kręgu Euroregionów Rola Mediów W Komunikowaniu Międzykulturowym Na Przykładzie Euroregionu Karpaty. Pod. red. Wojciecha Furmana i Kazimierza Wolnego-Zmorzyńskiego. Kraków-Rzeszów 2000: 254.

2) In: Wacha Balázs: Időbeliség és aspektualitás a magyarban. Nyelvtudományi értekezések, 149. sz. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001: 95.

Scandinavian Lexical Influence on Polish. Studia Russica XVIII. Budapest, 2000.

1) In: Јован Ајдуковић: Балто-словенска конференција у Будимпешти. Лингвистичке актуелности, година 2, број 4 Београд 2001.

2) In: Lacházi Aranka: Международная конференция "Hungaro-Baltoslavica 2000", Studia Slavica Hungarica, 45. Budapest 2000: 410.        

3) In: Igors Koškins: Studia Russica XVIII. (recenzió), Baltu Filolog1ia X. Acta Universitatis Latviensis, Volumen 642, Riga 2001: 189. 

4) In: Niederhauser Emil: Filológia és történelem (Studia Russica XVIII. kötet), KLIÓ, Történelmi szemléző folyóirat 11. évf. 2002/1: 4.

5) In: А.Ф. Литвина: Языки в Великом княжестве литовском... Studia Russica XVIII. (recenzió), Славяноведение, Российская Академия Наук, Институт славяноведения. 2002/2:154.

Итеративность и выражение повторяемости в прошлом в русском, украинском и польском языках. Studia Russica XVII. Budapest, 1999.

1) In: Jászay László: Megjegyzések az aspektus tipológiájához. Modern Filológiai Közlemények, II. évf. 2. szám Budapest 2000: 13.

2) In: Jászay László: О статусе категории вида в славянских и неславянских языках. In: Slavica XXXI, Annales Instituti Slavici Universitatis Debreceniensis, Debrecen 2002:  24

Beszédaktusok - konverzációs stratégiák - kultúrák. Magyar Nyelvőr. 1998/2. 142-50.

1) In: Bańczerowski Janusz: Nyelvközösségi és nyelvpolitikai kérdések - kihívások és lehetőségek. Egyetemi fonetikai füzetek. 27. Budapest, 2000: 23.

2) In: Szili Katalin: Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2004: 185.

3) In: Yvon Gauthier: Internal logic: foundations of mathematics from Kronecker to Hilbert. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, 2002: 210. 

/A szóban forgó tanulmány több magyarországi egyetem és főiskola által indított,  kommunikációs ismeretekkel, kultúraközi kommunikációval foglalkozó kurzus ajánlott, ill. kötelező olvasmánylistáján is szerepel./

Aspektus a lengyel, a német és a magyar nyelvben, a lengyel aspektusjelentések német és magyar funkcionális megfelelői. Bölcsészdoktori értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem, PhD. értekezés, Szláv és Balti Filológiai Intézet, Lengyel Filológiai Tanszék, Budapest.

1) In: Jászay László: Megjegyzések az aspektus tipológiájához. Modern Filológiai Közlemények, II. évf. 2. szám Budapest 2000: 7, 8, 9, 10.

2) In: Wacha Balázs: Időbeliség és aspektualitás a magyarban. Nyelvtudományi értekezések, 149. sz. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001: 23, 37, 41, 96. 

3) In: Bańczerowski Janusz: Az ábrázolás fogalma a kognitív nyelvészetben. In: Magyar Nyelvőr 127. évf. 2003/ 2: 206.

4) In: Bodnár, Ildikó: Igei kategóriák jellemzése (Characteristics of Verbal Categories). In: Alkalmazott nyelvészeti közlemények. Interdiszciplináris tanulmányok. Simigné Fenyő Sarolta (főszerk.), Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, VII. évf./1. szám. 2012: 15-40. 16.,20., 39.

Aspektus a lengyel és a magyar nyelvben. Harmónia - diszharmónia. In: Magyar Nyelv 99. évf. 2003: 56-65.

1) In: Bodnár, Ildikó: Igei kategóriák jellemzése (Characteristics of Verbal Categories). In: Alkalmazott nyelvészeti közlemények. Interdiszciplináris tanulmányok. Simigné Fenyő Sarolta (főszerk.), Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, VII. évf./1. szám. 2012: 15-40. 40.

A medicina nyelve. (Szaknyelvi sajátságok, kommunikációs stratégiák az orvos-beteg kapcsolatban.) In: Hungaro-Slavica 2001, Studia in honorem Iani Bańczerowski, ed. Nyomárkai I. 194-202, Budapest.

1) In: Jászay László - Lőrincz Julianna: Variancia az orosz ige paradigmájában. EKF Liceum Kiadó, Eger, 2001:121.

2) In: Fodor István: Hungaro-Slavica 2001. Studia in honorem Iani Banczerowski professoris Universitatis Scientiarum de Rolando Eötvös nominatae. (recenzió) In: Magyar Nyelvőr 126.évf. 2002/1:110.

3) In: Bańczerowski Janusz: A szaknyelvek és a szaknyelvi szövegek egyes sajátosságairól. In: Magyar Nyelvőr 128. évf. 2004/4: 451.

4) In: Vincze László: Nyelvhasználati nehézségek Szlovákia egészségügyi intézményeiben. In: Magyar Orvosi Nyelv. VI. évf. 2006/1. 19. 

A medicina nyelve. (Szaknyelvi sajátságok, kommunikációs stratégiák az orvos-beteg kapcso-latban.) (átdolgozott másodközlés) In: Magyar Orvosi Nyelv. IV. évf. 1. szám, Prof. dr. Bősze Péter (alap. főszerk.) Primed-X Kiadó, Budapest, 2004: 20-24.

1) In: A Magyar Orvosi Nyelv első hat évében megjelent írások a szerzők szerint. In: Magyar Orvosi Nyelv. VI. évf 2. szám. Prof. dr. Bősze Péter (alap. főszerk.), Budapest, 2006/1. 94.

Nyelvhasználat a bíróságon. In: Magyar Nyelvőr 124. évf. 2000/1. 25-31.

1) In: Bańczerowski Janusz: A szaknyelvek és a szaknyelvi szövegek egyes sajátosságairól. In: Magyar Nyelvőr 128. évf. 2004/4.: 451.

2) In: Dr. Dudás Dóra Virág: Néhány szó a bírósági nyelvhasználatról. In: Magyar Jog. 2005/ 9. szeptember, 52. évf.: 556. 

3) In: Lévai Béla: Metainformáció a szövegben. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debreceni Egyetem, Debrecen, 2007: 134.

4) Németh. T. Enikő: Pragmatika. In: Magyar nyelv. Kiefer Ferenc (főszerk.), Akadémiai Kiadó, Budapest 2006: 260. /ISBN- 963 05 8324 0/

Aspektualität - Kasus - Referentialität - Temporalität. Ihre Relation im Deutschen und in den slawischen Sprachen. In: Aspektualität in germanischen und slawischen Sprachen. 2000, (Herausg. A. Kątny) 69-86, UAM Poznań.

1) In: Jászay László: О статусе категории вида в славянских и неславянских языках.In: Slavica XXXI, Annales Instituti Slavici Universitatis Debreceniensis, Debrecen 2002: 17, 24.

2) In: Krékits József - Jászay László: Szláv igeaspektus különös tekintettel a magyar nyelvre. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008: 330.o.

A német nyelvtan alapjai. Black & White Kiadó, Nyíregyháza, 2003

1) In: Új könyvek. Könyvtárak állománygyarapítási tájékoztatója. 2003/ 9.sz.: 66. Könyvtárellátó, Budapest.

Az aspektus története és tipológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004

1) In: Új könyvek. Könyvtárak állománygyarapítási tájékoztatója. 200501001-200501590, 2004/ 24.sz.: 184-185. Könyvtárellátó, Budapest.

2) Pálosi Ildikó: История и типология аспекта.Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004. 212 o. (recenzió) In: Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae, Akadémiai Kiadó, Budapest, Volume 51. 2006: 428-435.o.

3) In: Kiefer Ferenc: Aspektus és akcióminőség különös tekintettel a magyar nyelvre. Eseményszerkezet - Mondatszemantika. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006: 147.o.,328.o.

4) Wacha Balázs: Idő-keretmondatok. 41.o. In: Magyar Nyelv CIII. évf. 2007/1. sz. 38-55.o.

5) In: Krékits József - Jászay László: Szláv igeaspektus különös tekintettel a magyar nyelvre. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008: 159., 330.o.

6) In: Bodnár, Ildikó: Igei kategóriák jellemzése (Characteristics of Verbal Categories). In: Alkalmazott nyelvészeti közlemények. Interdiszciplináris tanulmányok. Simigné Fenyő Sarolta (főszerk.), Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, VII. évf./1. szám. 2012: 15-40. 21.,24., 40.

Mi és Ti. Magyarország képéről a lengyel történelemkönyvekben. In: Könyv és Nevelés. VIII.évf. 2006/2. sz. 39-43.o.

1) In: Jáki Gábor: Lengyelország története a hazai középiskolai tankönyvekben. In: Elektronikus könyv és nevelés. Forrás: www. tanszertar.hu/eken/2006.03/jg_060... 1.o.

Német szlengszótár. Anno Kiadó, Budapest, 2004

1) In: Új könyvek. Könyvtárak állománygyarapítási tájékoztatója. 200501001-200501590, 2004/ 24.sz.: 106. Könyvtárellátó, Budapest.

2) Csűry István - Mónos Katalin - Nádor Orsolya - Boda István, Beszámoló a MANYE XX. kongresszusáról. In: Modern Nyelvoktatás XVI. évf. 4. sz. 2010 december 93.o.

Német kulturális és országismereti kislexikon. Tóth Kiadó, Debrecen, 2005

1) Lukáts János: Besserwessi és Jammerossi találkoznak...(Pátrovics Péter kislexikonáról) (recenzió) In: Polísz,2005 június 85. 93-95.o.

2) Tandori Dezső: Újabb különlegességek = értékek = külön In: Új könyvpiac. 2005/10/7.sz

Német turista kalauz. Anno kiadó,Budapest, 2005

1) In: Új könyvek. Könyvtárak állománygyarapítási tájékoztatója. 2005/ 7.sz.: 141. Könyvtárellátó, Budapest.

Alapinformáció és metainformáció (könyvismertetés) Lévai Béla (szerk.) Magyar Nyelvőr 129. évf. 2. sz. 262-264

1) In: Lévai Béla: Metainformáció a szövegben. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debreceni Egyetem, Debrecen, 2007: 46.

Néhány gondolat a magyar igekötők eredetéről, valamint aspektus- és akcióminőség-jelölő funkciójuk (ki)alakulásáról. In: Magyar Nyelvőr 126. évf. 2002/4. 481-489.o.

1) H.Tóth István: Finnugor tanszék építése a Lomonoszov Egyetem filológiai fakultásán. A magyar és az orosz igekötők egybevetése. In: Nyelv Infó A nyelvtanárok lapja.Kodolányi János Főiskola. Székesfehérvár, XIV. évf. 2006/2. 34.o.

2) In: Katona Edit: Igekötő-használati sajátosságok. In: Hungarológiai közlemények. vol. 35. 2004/3. 92.o.

3) In: Tüskei Vilma: A magyar igekötők összetétel szerű és képzőszerű tulajdonságai. In:  Tanulmányok. 2009/1. 104.o.

4) In: Bodnár, Ildikó: Igei kategóriák jellemzése (Characteristics of Verbal Categories). In: Alkalmazott nyelvészeti közlemények. Interdiszciplináris tanulmányok. Simigné Fenyő Sarolta (főszerk.), Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, VII. évf./1. szám. 2012: 15-40. 23., 40.

"Tempora mutantur..." Az igeidőrendszer változásairól, a jelenség okairól és hatásairól a magyar nyelvben. Elhangzott Budapesten, a Magyar Professzorok Világtanácsa által 2007    május 11-12-én rendezett "Problémák, feladatok a nyelvi kultúrában (anyanyelv -        szaknyelv)" c. tudományos konferencián (a konferencia anyaga megj. alatt).

1) Buvári Márta: Villanások az Édes Anyanyelvünk olvasása közben. In: Édes Anyanyelvünk XXX évf. 2. szám 2008. április 4.o. 

A lengyel szótárirodalom In: Kis szláv lexikográfia. (társszerzőségben) Nyomárkai István és Vig István (szerk.) ELTE BTK, Szláv Filológiai Tanszék, Budapest, 2004 (174-197.o.)

1) In: Ráduly Zsuzsanna: Kis szláv lexikográfia (recenzió) In: Szótárírás és szótárírók. Lexikográfiai Füzetek 4. Fábián Zsuzsanna (szerk.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009: 221-235.o.

A nyelvújítás többnyelvű kontextusban. In: Polísz, Kráter Műhely Egyesület, Budapest 2009, ősz, 116. sz. (33-40.o.)

1) In: Kiss Szemán Róbert: Szláv pokol Pesten. Ján Kollár munkássága 1819 és 1849 között. "Opera Slavica Budapestinensia, Litterae Slavicae", Balassi Kiadó, Budapest, 2010: 36, 215.o. 

"Eppur si muove" (A "kalandozások" koráról és a magyar honalapításról a filológus
 szemével) (Király Péter: A honalapítás vitás eseményei. A kalandozások és a honfoglalás éve. Örökségünk Kiadó Bt., Nyíregyháza, 2006. Dimensiones Culturales Regni Hungariae 10.), Polísz, Kráter Műhely Egyesület, Budapest 2008, november, 119. sz. (85-86.o.)

1) In: Király Péter: "A honalapítás vitás eseményei" fogadtatása. Állásfoglalások, vélemények és további többirányú kutatások. A Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszéke, Nyíregyháza, 2011: 58, 59, 61, 69.o.