• 1969–74: budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, orosz—lengyel szak, közben részképzés: 1 félév Varsói Tudományegyetem (1971/72), 1 félév moszkvai Lomonoszov Egyetem (1973/74).
• 1980–84: levelező aspirantúra a moszkvai Lomonoszov Egyetem Bölcsészettudományi Karának Orosz Nyelvészeti Tanszékén.

ELTE Bölcsészettudományi Kar Orosz (1995-től: Keleti Szláv és Balti) Filológiai Tanszék:

• 1974–76: tudományos továbbképzési ösztöndíjas,
• 1976–81: tanársegéd,
• 1981–86: adjunktus,
• 1986-tól docens,
• 1991–2002 tanszékvezető,
• 2003-2014 az Ukrán Filológiai Tanszék vezetője,
• 2006-tól egyetemi tanár

Nyíregyházi Főiskola Bölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai Kar Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszék:

• 2006-2011: meghívott egyetemi tanár, tanszékvezető (részfoglalkozás)

• 1976: bölcsészdoktor, okl.sz.: 135/1975-76. (“Lengyel jövevényszavak a XIV–XVI. századi orosz nyelvben”). Témavezető: Baleczky Emil.
• 1984: kandidátus, okl.sz.: 10557 (“Zapadnorussko-velikorusskie jazykovye kontakty v XV v.”). Témavezető: Boris A. Uspenskij.
• 2001: habilitáció, okl. sz.: 314/2001 (“Oláh Miklós Athilá jának ófehérorosz és ólengyel fordítása”).
• 2005: az MTA doktora, anyakönyvi szám: 4491. („Oláh Miklós Athila című munkájának XVI. századi lengyel és fehérorosz fordítása”)

ELTE BTK Ukrán Filológiai Tanszék

Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/D.
Telefon: (+36 1) 411 67 00/5383
Fax: (+36 1) 485 52 10
e-mail: zoltan.andras@btk.elte.hu
Internet: https://sites.google.com/site/zoltandr/

• ószláv nyelv
• orosz történeti nyelvtan
• ukrán történeti nyelvtan
• az orosz irodalmi nyelv története (XI-XVIII. sz.)
• az orosz szókincs története
• a szláv nyelvek történeti-összehasonlító nyelvtana
• a Litván Nagyfejedelemség nyugatorosz kancelláriai nyelve
• szláv-magyar nyelvi kapcsolatok
• orosz paleográfia

TUDOMÁNYOS KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG:

A Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja (1977–), titkára (1990–1995), a Választ­mány tagja (1995–), a Modern Filológiai Társaság, a Magyar Ukrainisták Egyesülete tagja, a  Magyar Alborutenisták Egyesületének elnöke. – Vezetésével készült el az orosz nyelvészeti doktori iskola programja, amelynek ideiglenes akkreditálása óta (1993, jelenleg a Nyelvészeti Doktori Iskola keretében működő orosz nyelvészeti program) vezetője, emellett állandó előadója a szláv nyelvészeti doktori programnak is. Tanszékvezetői működéséhez fűződik az alborutenisztika és a baltisztika meghonosítása a magyar felsőoktatásban, s ezzel az Orosz Filológiai Tanszék átalakítása Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszékké (1995). Számos kandidátusi, PhD és habilitációs értekezés védésén vett részt hivatalos birálóként, ill. bíráló bizottsági tagként, témavezetője volt 7 megvédett PhD-értekezésnek. Tagja a Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae c. szlavisztikai szakfolyóirat szerkesztő bizottságának (1996–), felelős szerkesztője a Studia Russica c. tanszéki tudományos évkönyvnek (1994–).Több alkalommal adott elő a SzTE szláv nyelvtörténeti programjának a keretében, az ELTE magyar nyelvészeti doktori programján belül is tartott szlavisztikai kurzust. Megszer­vezte a „Hungaro-Alboruthenica 1996” (Bp., 1996), „A Litván Nagyfejedelemég és a mai Közép- és Kelet-Európa nyelvei: Analógiák és folytonosság” (Bp., 1998), a “Hun­garo-Baltoslavica 2000” (Bp., 2000) és az „Udvari István emlékkonferencia” (Nyíregyháza, 2005)  c. nemzetközi tudományos konferenciákat, társszervezője volt a “Kelet-Európa Báthory István korában” (Grodno, 1996), a „Мовы ў Вялікім Княстве Літоўскім і краінах сучаснай Цэнтральнай і Усходняй Еўропы: традыцыі і пераемнасць” (Breszt, 2004), a „Baleczky Emil emlék­konferencia” (Bp., 2007) c. nemzetközi konferenciáknak, „A víz a szláv frazeológiában és paremiológiában” (Bp., 2013)  és a POLYSLAV XVIII c. nemzetközi tudományos konferenciák szervező bizottságának elnöke volt.

RÉSZVÉTEL A NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS ÉLETBEN:

részt vett és előadást tartott a IX. (Kijev, 1983), a X. (Szófia, 1988), a XI. (Pozsony, 1993), a XII. (Krakkó, 1998) és a XV. (Minszk) nemzetközi szlavisztikai kongresszuson, a II. (Lvov, 1993), a III. (Harkov, 1996), a IV. (Odessza, 1999), az V. (Csernovci, 2002), a VI. (Doneck, 2005) és VIII. (Kijev, 2013) nemzetközi ukrainisztikai kongresszuson, a II., a III. és a IV. nemzetközi alborutenisztikai kongresszuson (Minszk, 1995, 2000, 2005), az Orosz Nyelv és Irodalomtanárok Nemzetközi Egyesületének (MAPRJAL) X. kongresszusán (Szentpétervár, 2003), a VII. Nemzetközi Magyar Nyelvtudományi Kongresszuson (Bp., 2004), az International Council for Central and East European Studies (ICCEES) VII. világkongresszusán (Berlin, 2005), valamint számos külföldi konferencián (Moszkva, Krakkó, Varsó, Minszk, Kijev, Opole, Iława, Bécs, Oslo, Münster, Róma, Jeruzsálem, Prága, Tartu, Vilnius, Beregszász, Besztercebánya, Łódź, Rab stb.). Meghívott előadóként tartott előadást a moszkvai, a gdański, a velencei, az urbinói, a münsteri, a kölni, a krakkói, a varsói, a bécsi, a göttingeni és a lublini egyetemen. 2007/2008-ban két féléven át a Bécsi Egyetem vendégprofesszora volt, 2013 októberében pedig a pavlodari (Kazahsztán) Szultanmahmut Torajgirov Állami Egyetemen volt vendégelőadó . Tanulmányai jelentek meg többek között orosz, lengyel, bolgár, osztrák, norvég, szlovén, olasz, ukrán, fehérorosz, német, izraeli, holland, litván, lett, cseh, észt, kazah folyóiratokban és gyűjteményes kötetekben. Tagja (2013–) a Nemzetközi Szlavisztikai Komiténak (Международный комитет славистов); tagja és (1998–2003 között) elnöke volt a Nemzetközi Szlavisztikai Komité Átírási Bizottságának, tagja (2005–) a Nemzetközi Szlavisztikai Komité Frazeológiai Bizottságának, (2013–) Etimológiai Bizottságának, az Alborutenisták Nemzetközi Egyesülete Választmányának (1995–). Tagja (1999–) a „Беларускі Гістарычны Агляд – Belarusian Historical Review” (Minszk), (2002–) a Край – „Kraj (Polonica – Albaruthenica – Lithuanica)” (Mahiljov), (2005–2012) a «Қарағанды университетінің хабаршысы, Филология сериясы — Вестник Карагандинского университета, Серия Филология» (Karaganda, Kazahsztán), (2007) a „Studia Białorutenistyczne / Беларусазнаўчыя Даследаванні / Belarusian Studies” (Lublin, Lengyelország), valamint (2012–) a „Словѣне — Slověne” (Moszkva, Oroszország)  c. folyóiratok szerkesztő bizottságának, továbbá (2005–) a Веснік Брэсцкага універсітэта, Серыя філалагічных навук: Літаратуразнаўства, Мовазнаўства (Breszt, Fehéroroszország);  (2012–) a Studia Etymologica Cracoviensia (Krakkó, Lengyelország), továbbá (2013 –) a Веснік БДУ, Серыя 4: Філалогія, журналістыка, педагогіка c. folyóiratok nemzetközi  szerkesztői tanácsának.

RÓLA SZÓLÓ IRODALOM:

• Унгарска българистика. Съставител Петер Кирай. София: Наука и изкуство, 1988, 229.
• Кто есть кто в современной русистике. Ред. Юрий Караулов, Арто Мустайоки. – Who's Who in Russian Linguistics. Edited by Yuri Karaulov and Arto Mustajoki. Москва–Хельсинки 1994, 105.
• Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996. Budapest: Biográf, 1996, 1076. [és további kiadások]
• Хто ёсць хто ў беларусістыці: Кантакты і дыялогі, Інфармацыйна-аналітычны і культуралагічны бюлетэнь. Мінск 1996, № 6, 26.
• Мікалай Прыгодзіч, Андраш Золтан — даследчык славянскай даўніны: Роднае слова 2004, № 12, 33–34.
• Ki kicsoda a magyar oktatásban 2005. Szerk. Radosiczky Imre. Budapest: FISZ [= Felvételi Információs Szolgálat] — DFT-Hungária Kft. 2005, 365.
• Who is who Magyarországon: Magyarország vezető személységeinek életrajzi enciklopédiája. 4. kiadás. Zug: Who is Who, Verlag für Personenenzyklopädien AG, 2006, 1971. [és további kiadások]
• Ki kicsoda a magyar oktatásban 2006. II. kötet: Felsőoktatás, felnőttképzés, szakképzés és nyelviskolák. Szerk. Radosiczky Imre. Budapest: FISz, 2006. 602. [és további kiadások]
• Прыгодзіч М. Р., Андраш Золтан як даследчык помнікаў беларускага пісьмен­ства: Славянскія літаратуры ў кантэксце сусветнай: VIII Міжнар. навук. канф., прысвеч. 125-годдзю з дня нараджэння Янкі Купалы і Якуба Коласа, 1-3 лістапада 2007 г., Мінск, БДУ: зб. навук. арт. / рэдкал.: Т. І. Шамякіна і інш. – Мінск: Выд. цэнтр БДУ, 2008. 439–442.
• М. Р. Прыгодзіч, Беларусіст з берагоў Дуная: Спадчына Івана Насовіча і беларускае мовазнаўства: матэрыялы навуковых чытанняў, прысвечаных 220-годдзю з дня нараджэння Івана Іванавіча Насовіча (18 лютага 2008 года, г. Мінск)/ адк. рэд. М. Р. Прыгодзіч; Беларускі дзяржаўны універсітэт. Мінск: Права і эканоміка, 2008. 92–97.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. XIX., kiegészítő kötet, A–Z. Szekszárd: Babits Kiadó, 2008. 937.
• Bolla Kálmán (szerk.) 2009. Zoltán András. Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások 87. Budapest: Zsigmond Király Föiskola. 60 p. (ISSN 1419–4481, ISBN 978-963-9559-41-7)
• Mihály Kocsis, Андрашу Золтану 60 лет: StR 23 (2009) 343–344.
• István Nyomárkay, András Zoltán sechzigjährig: Studia Slavica Hung. 54 (2009) 477–478.
• Алесь Бразгуноў, Андрашу Золтану 60!: Міжнародная асацыяцыя беларусістаў (http://mab.org.by/naviny/2009/12/24/andrasu-zoltanu-60 – 2009.12.24.)
• Єлизавета Барань, На нивi слов'янського мовознавства (до 60-рiччя вiд дня народження Андраша Золтана): Українська мова, 2010, № 1, 126–128.
• Л. Мушкетик, Відомому угорському славісту Андрашу Золтану – 60!: Слов’ян­ський світ 7 (2009) 153–160.
• Who’s Who in the World 2010. 27th Edition. New Providence, NJ: Marquis Who’s Who, 2010. 3036.
• Прыгодзіч М. Р. Беларуская мова ў працах замежных лінгвістаў М. Р. Прыгодзіч, А. А. Прыгодзіч. Мінск: БДУ, 2010. 99–159. (ISBN 978-985-518-328-1, 184 с.)
• Т. У. Бялова (галоўны редактар), Вялікае княства Літоўскае: Энцыклапедыя. Т. 3 Дадатак А–Я. Мінск: Беларуская Энцыклапедыя імя Петруся Броўкі, 2010. 234.
• http://be.wikipedia.org/wiki/%D0%90%D0%BD%D0%B4%D1%80%D0%B0%D1%88_%D0%97%D0%BE%D0%BB%D1%82%D0%B0%D0%BD
• Moser, Michael: András Zoltán fünfundsechzigjährig: Studia Slavica Hung. 59 (2014) 478–479.

• 1997: Martinas Mažvydas Emlékérem (Litvánia),
• 1997–2001: Széchenyi Professzori Ösztöndíj,
• 2001–2004: Széchenyi István Ösztöndíj,
• 2010: Szent-Györgyi Albert-díj
• 2010: Franciszk Szkarina-érem (Fehéroroszország)
• 2012: Hodinka Antal-díj