Gazdálkodási és Helygazdálkodási Bizottság, bizottsági tag

Szláv Filológiai Tanszék, oktató

Email: urkom.aleksander@btk.elte.hu
Telefon: 411 6700 / 5404
Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/D I. em. 104.
Szoba: I. em. 104.

Életrajz

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szláv és Balti Filológiai Intézet Szláv Filológiai Tanszéke keretében működő szerb szak szakvezetője.

Urkom Aleksander 1976. december 26-án Jugoszláviában, Újvidéken született. Magyarországra 1992-ben családjával együtt települ át. A középiskolát 1995-ben már Budapesten a „Nikola Tesla” szerb nemzetiségi gimnáziumban fejezte be. 1995-2000 között az ELTE BTK szerb szakán egyetemi tanulmányokat folytat. 2000-2004 között az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Szláv nyelvtudomány programban PhD képzésben vesz részt. Doktori oklevelét nyelvtudományok - szlavisztika szakterületén, 2006-ban szerzi meg.

Egyetemi diplomamunkájának témája a többnyelvű nyomtatott szótárak fejlesztési módszerei és buktatói volt.

Doktori disszertációjának témája a helyesírás történetének kutatása, a hosszú és rövid magánhangzók jelölésének vizsgálata és akadálya a szerb irodalmi nyelvben, továbbá fonológiai feltérképezésük volt.

Urkom Aleksander egyetemi karrierje 2007-ben kezdődött. Akkor nyert felvételt Milosevits Péter és Dimitrije Sztefanovics oktatók mellé a szerb szakon. Jelenleg a szerb szak felelőse, feladata az összes nyelvészeti tárgy oktatása: fonetika-fonológia, morfológia, szintaxis, lexikológia, stilisztika, szociolingvisztika, szövegnyelvészet, nyelvtörténet, kisebbségkutatás, kultúra.

Fő kutatási területe a lexikográfia, identitáskutatás, korpusznyelvészet, szociolingvisztika, komparatív frazeológia és idegennyelv-oktatás. Több mint húsz éve fordítással is foglalkozik, az egyetemen fordítás-elméletet is oktat.

Eddig több mint negyven tudományos közleménye, egy monográfiája és két tankönyve jelent meg. Főleg Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Lengyelországban, Romániában és Magyarországon publikál szerb, magyar és angol nyelven.

Önálló kötetben megjelent művei: Kezdők szerb nyelvkönyve, Helen Davies és Urkom Aleksander (Holnap Kiadó, Budapest, 2007.), Szerb gyakorlati fonetika (Balassi Kiadó, Budapest, 2009.), Business Serbian (Urkom Kiadó, Budapest, 2014), Jezička kompetencija i savremeno društvo (ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet, Budapest, 2017), Pest, a világ közepe (Urkom Kiadó, Budapest, 2018).

Oktatási tevékenysége mellett aktívan vett részt különböző programok kidolgozásában, többek közt a „Középiskolai szerb tanár és nemzetiségi tanár mesterképzési szakok” programjának, illetve a „Szerb célnyelvi mesterképzési szak” programjának kidolgozásában is.

Rendszeres látogató és előadó rangos szlavisztikai konferenciákon Szerbiában, Boszniában és Magyarországon.

A Szláv Filológiai Tanszéket néhány kollégájával egyetemben képviselte a legrangosabb szlavisztikai eseményen, a 2018. évi belgrádi Nemzetközi Szlavista Kongresszuson, ahol szakszótárakról szóló előadást tartott.

Az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézetben 2010-2018 között főszervezőként és főszerkesztőként a „Fiatal Szlavisták Budapesti Nemzetközi Konferenciája” című diákkonferenciát szervezte meg. Ez a konferencia volt az első szlavisztikai témájú hallgatói konferencia hazánkban, és egy évtized alatt kiemelkedő helyet és hírnevet szerzett magának a tudományos világban.

Szerkesztőségi tag a Bosnistika Plus (Časopis za jezik i književnost), illetve Bosanski jezik (Časopis za kulturu bosanskog književnog jezika) boszniai nyelvészeti tudományos folyóiratokban, illetve programbizottsági tag az Újvidéki Egyetem Konteksti diákkonferenciának.

2015 óta az ELTE BTK Gazdasági- és Helyiséggazdálkodási Bizottság rendes tagja.

Az utóbbi 5 évben vendégelőadóként a prágai Károly Egyetem Szlavisztika szakán, a krakkói Jagelló Egyetem Szlavisztika szakán, az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékén, az újvidéki Educons Tanítóképző Egyetemen, illetve a Bécsi Egyetem Szlavisztika szakán tartott tudományos előadásokat. Ezekre a szakmai utakra a szerb szakos hallgatók is rendszeresen elkísérik, ezáltal lehetőségük nyílik a fent megjelölt egyetemekkel és azokon levő hallgatókkal közelebbről is megismerkedni.

2013-2014 az „Országos koordinációval a pedagógus képzés megújításáért” című pályázatban vett részt.

Nemzetközi tudományos kapcsolatokat ápol a Belgrádi Egyetemmel, az Újvidéki Egyetemmel, a Szarajevói Egyetemmel, amelyekkel elsősorban Erasmus és más programokon keresztül valósul meg az oktatói és hallgatói kapcsolat, mobilizáció.

2017-óta projektvezetőként, illetve főszerkesztőként vezeti a magyar–szerb lexikográfia legjelentősebb projektjét, a Magyar–szerb szótárt. Ennek keretében több mint 70.000 címszavas kétnyelvű szótár készül.