Kollégánkat, Dr. Lukácsné Bajzek Máriát a Szlovén Szlavisztikai Társaság 

2021. október 1-én a Moravske Toplicében megrendezett szokásos éves kongresszusán 

különösen kiemelkedő szlovenisztikai szakmai munkája elismeréseként kitüntette.

Ezúton gratulálunk e rangos szakmai elismeréshez!

A legmagasabb kari kitüntetés Lukács Istvánnak

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar alapításának 384. évfordulója alkalmából rendezett 2019. november 15-i ünnepségen Sonkoly Gábor dékán a Szláv és Balti Filológiai Intézetet két cikluson át vezető Lukács István egyetemi tanárnak kimagasló kari közéleti tevékenységéért és a Kar oktatási és tudományos elismertségéhez való hozzájárulásáért a legmagasabb kari kitüntetést, a Pro Facultate Philosophiae-díjat adta át.

2019. november 15.

Lukács István: Pro Facultate Philosophiae-díj, ELTE BTK

A tárgyak kultusza végigkíséri az emberiség történetét. Ebben pedig kétségkívül az ilyen-olyan ereklyéknek is van szerepük. Vannak történelmi és rituális közereklyék, és vannak magánereklyék, a nagyon közönségestől a művészi igényességűig. A közereklyék napjainkban is a tudományos diskurzus részei. De bizonyára a magánereklyék csodálatos életéről is lehetne hosszasan értekezni, hiszen még a felnőtt ember is gyűjtöget mindenfélét. Jómagam nem vagyok sem módszeres, sem pedig rendszeres magánereklye-gyűjtő.

A nem túl számos magánereklyék közül egyet különösen nagy becsben tartok, a legnagyobban, amelyet a Karnak a Pesti Barnabás utcából történő költözését követően a szláv könyvtár általam nagyra becsült nyugalmazott könyvtárosától, Kiss Attiláné Jencs Mártától kaptam. A minap hosszas telefonbeszélgetést folytattam vele, hogy kiderítsem, miként került e tárgy a keze ügyébe. A költözés lázában a régi szláv könyvtár muzeális asztalának fiókjaiban maradt papírokat, kulcsokat és egyéb holmit Jencs Márta összegyűjtötte, dobozba rakta, majd így vitte át ide az új helyre. S miután 2003-ban kineveztek a Szláv Filológiai Tanszék vezetőjének, könyvtárosunk e kis tárggyal ajándékozott meg. Nagy örömöt okozott nekem, igazán nagyot. E tárgy egy szempillantás alatt vált magánereklyévé. Akkor gondosan elraktam, néha-néha elővettem, aztán egy időre szem előtt tévesztettem, majd egy költözés során újra előkerült, végül úgy döntöttem, hogy biztos helyet találok neki. Ma Budapesttől 270 km-re, a magyar-szlovén-osztrák határ csücskében található kies Felsőszölnök nevű szlovén település egy kellemes vidéki házának egyszerű fehér ajtaján díszeleg.

A méretét tekintve körülbelül 5x10-es fekete, masszív anyagú üveglapocskára arany betűkkel ez van írva: Lukács István egyetemi tanársegéd.

Ott, ahol e Karon a pályámat kezdtem, az élet rendje szerint, generációk váltották és váltják egymást. Vezetőként az új és tehetséges fiatalok érkezéséhez akár tanszékvezetőként, akár intézetigazgatóként természetesen közöm volt. A szakmai beszélgetéseken túl egy dolgot mindig szóba hoztam és tudatosítottam bennük: bár az a javadalmazás, amelyet kapnak, inkább szerénynek nevezhető, de a szabadságnak az a foka, amelyben az ELTE Bölcsészarán részesülnek, mindennél nagyobb, megfizethetetlen.

Köszönöm szépen azoknak, akik e rangos kari díjra felterjesztettek, s azoknak is, akik ezt megszavazták. Az ELTE polgáraként, a Bölcsészkar egyetemi tanáraként köszönöm szépen, hogy Lukács István egyetemi tanársegédnek volt lehetősége arra, hogy a szabadság e fontos, mindenkori szigetén bontakozzék ki a szakmai pályája. Amit Lukács István eddig tett, az sem nem több, sem nem kevesebb, mint amit mások is tettek. Ha volt is némi különbség a javamra, akkor az talán részint a felelősségvállalás nagyobb hányadából és vérmérsékletből fakad.

Köszönöm szépen.

  . 

 .  

 .  

A fotókat Selmeczi Tamás a Germanisztikai Intézet munkatársa készítette.

A Magyar-szlovén digitális nagyszótár ljubljanai szakmai bemutatója

A Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia Fran Ramovš Szlovén Nyelvtudományi Intézetének szervezésében 2019. november 21-én került sor  a Magyar-szlovén digitális nagyszótár ljubljanai szakmai bemutatójára. Az Akadémia ünnepi kisterme szűknek bizonyult, a népes szakmai közönség nagy érdeklődéssel követte a bemutatót. Az intézet igazgatója, Dr. Kozma Ahačič fontos és irigylésre méltó lexikográfia eredményről beszélt, annál is inkább, mivel a náluk megkezdett szlovén-magyar nagyszótári projekt megrekedt. A rendezvényt Magyarország ljubljanai nagykövete, Szilágyiné Bátorfi Edit asszony is megtisztelte jelenlétével, aki kifogástalan szlovénséggel adott hangot azon örömének, hogy az EMMI támogatásával folyt munka a köz javát szolgáló szép eredménnyel zárult. A szótárról annak főszerkesztője, Dr. Lukácsné Bajzek Mária, a lektorok Dr. Natalija Ulčnik és Dr. Mladen Pavičić tartottak szakmai előadást, majd az Akadémiai Kiadó termékfejlesztési vezetője, Gál Zoltán mutatta be a digitális szótár elérhetőségét, használatát és a telefonos applikáción való elérhetőségét. A rendezvényen számos tekintélyes szlovén akadémikus is jelen volt, akik hozzászólásukban elismerően nyilatkoztak a magyar-szlovén tudományos kapcsolatok szempontjából is rendkívülinek számító szakmai eredményről. Prof. Dr. Marko Jesenšek akadémikus külön is kitért arra, hogy a nagyszótár egyúttal a 2006-ban indult budapesti szlovenisztika újabb jelentős tudományos eredménye.

A Magyar-szlovén digitális nagyszótár bemutatója az ELTE BTK-n

Az ELTE BTK Kari Tanácstermében 2019. szeptember 24-én népes érdeklődő közönség, egyetemi és kari vezetők, valamint a hazai szlovén nemzetiség önkormányzati és parlamenti képviselői jelenlétében került sor a magyar-szlovén digitális nagyszótár szakmai bemutatójára, amelyet a Szláv és Balti Filológiai Intézet szlovén szakjának oktatói, doktoranduszai és egykori hallgatói készítettek el.  Az EMMI anyagi támogatásával, az ELTE BTK és az Akadémiai Kiadó szakmai együttműködésével létrehozott közel 75.000 szócikket tartalmazó szótár ünnepi bemutatóján jelen volt az ELTE rektora, Borhy László akadémikus is. Az EMMI nevében a szótár létrejöttét mindvégig figyelemmel kísérő Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár elégedettségének adott hangot, hogy a magyar-szlovén kormányközi megállapodást ezzel a magyar fél határidőre teljesítette, s fontos és nélkülözhetetlen segédeszközt kapnak a két nyelvet tanulni akarók, de jelentősége felbecsülhetetlen a magyarországi szlovénség és szlovéniai magyarság számára is. A BTK nevében Gintli Tibor általános dékánhelyettes a kultúrák közötti közvetítés jelentőségét hangsúlyozta, külön is kiemelve a kis szakok szerepét ebben. Az Akadémiai Kiadó vezérigazgatója, Réffy Balázs számára külön öröm volt, hogy főleg a nagy nyelvek területén gazdag szótári portfóliójuk most egy szomszédos kis nyelvvel is gazdagodott.  A Szlovén Köztársaság nagykövete, Robert Kokalj mindenekelőtt gratulált e jelentős szakmai teljesítményhez, s részletesen is beszélt arról, hogy a vállalásuknak megfelelően a szlovén félnél már javában folynak a szlovén-magyar nagyszótári munkálatok. Az ünnepi hozzászólások után Lukácsné Bajzek Mária docens asszony, a szótár főszerkesztője előadásában kitért a magyar-szlovén szótár szerény előzményeire, majd pedig gazdagon illusztrálva mutatta be az új nagyszótár szócikkszerkezetét, külön is felsorolva azokat a szakmai nehézségeket és dilemmákat, amelyekkel folyamatosan szembesülni kellett. Gál Zoltán termékfejlesztési vezető, aki a kiadó részéről felelt a teljes projektért, bemutatta a szótár elérhetőségét és alkalmazhatóságának számos lehetőségét. A projekt felelőse, Lukács István egyetemi tanár külön is megköszönte az EMMI anyagi támogatását, személyesen Maruzsa Zoltán államtitkár úr bizalmát, továbbá büszkeségének adott hangot, hogy a BTK-n 2006-ban létrejött szlovén szak szakmai közössége ilyen jelentős teljesítményre volt képes.